Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
„A cigarettás dobozokon feltüntetik, hogy a dohányzás súlyosan károsítja az egészséget. Hasonló módon a pénzügyminisztériumnak is figyelmeztetni kellene a polgárokat arra, hogy a bankkönyv használata veszélyezteti a takarékoskodók pénzügyi elképzeléseinek megvalósulását. A bankbetétek kamatán ugyanis még senki sem gazdagodott meg, ennek dacára a szlovákok megtakarításaik több mint 60 százalékát a mai napig a legalacsonyabb kamatozású folyószámlákon vagy azonnali felmondású bankkönyvekben tartják” – mondta Peter Kristofovic, Szlovákia egyik legnagyobb független befektetési tanácsadó cége, az AFS vezérigazgatója. Kristofovic nem túlzott, hiszen Szlovákiában a magas, 9 százalékot is megközelítő éves infláció ellenére már harmadik éve folyamatosan csökkennek a banki betétkamatok. 2003 végén megközelítőleg 320 milliárd korona lakossági megtakarítást tartottak a bankbetétben, amelyek kamatozása még a 2 éves futamidő esetében sem lépi túl a 4 százalékot.
Így nem csoda, ha rohamos a befektetési alapok térnyerése. Előzetes becslések szerint az idén a lakosság befektetési alapokban tartott pénze eléri a 60 milliárd koronát, három éven belül pedig a volumene megközelítheti a 120 milliárdot. Ez hallatlan dinamizmusnak számít, főleg ha belegondolunk: a Meciar-korszakban a kuponokra vadászó alapokat lehetetlenítették el, majd 2002 első felében sorra összeomlottak a piramisjátékot folytató, irreálisan magas, akár 40 százalékos kamatot is ígérő nem banki alapok, amelyekben együttesen vagy 40 milliárd korona ragadt benn. Egyetlen kivétellel valamennyi szlovák pénzintézet külföldi kézben van, s ezek szinte mindegyike befektetési alappal is várja az ügyfeleket. Tavaly átlagosan csupán 3,5-4 százalék közötti volt a szlovákiai alapok hozama, bár ez a konzervatív hozzáállásnak is köszönhető, a befektetők mintegy 50 százaléka az államkötvényekre szakosodó alapokat választotta.
Szlovákiában 1989-ben bukkantak fel az első pénzkiadó automaták és a bankkártyák. Viharos felfutásuk eredményeként 2000-ben 1,72 millió, 2003-ban pedig már 3,02 millió plasztikkártya volt forgalomban. A pénzkiadó automaták száma 2000-ben 1084, tavaly pedig már 1505 volt, s becslések szerint országszerte mintegy 14 ezer üzletben, vendéglátóhelyen lehet kártyával fizetni. A kártyahasználati szokások szintén változnak: míg 2002-ben a pénzkiadó automata használata és a vásárláskor történő használat között 4:1 volt az arány, addig 2003-ban már csak 3:1. Miroslav Kozler, a Visa International regionális igazgatója márciusban közölte: a közép-európai térségben tavaly Szlovákiában nőtt a leginkább a Visával lebonyolított tranzakciók száma.
Az elmúlt év azonban (itt is) a jelzáloghitelezésről szólt. Bár e hitelezési forma 1997 óta ismert a szlovák piacon, 2003-ban több jelzáloghitelt nyújtott az erre jogosult tíz bank, mint az azt megelőző években összesen. Az erősnek számító, ráadásul 4,5 százalékos állami kamattámogatást garantáló jelzáloghitelek együttes volumene 2002-ben 9,3 milliárd korona volt. Ezzel szemben tavaly – amikor az állami kamattámogatás 2,5 százalékra mérséklődött – a jelzáloghitelek folyósítása elérte a 21 milliárd koronát! Ez a gazdaság felpezsdülése mellett annak is köszönhető, hogy látványosan estek a hitelkamatok: az állami támogatást is figyelembe véve az ügyfelek 4,75 és 6 százalék közötti kamat mellett jutottak lakáshitelhez. E téren az év meglepetése az OTP Banka Slovensko volt, amely annak dacára, hogy csak 2002 októberében bukkant fel a jelzálogpiacon, 2003-ban a Vseobecná Úverová Banka (6,19 milliárd korona) és a Tatra Banka (3,96 milliárd korona) mögött a harmadik legtöbb jelzáloghitelt (3,32 milliárd korona) nyújtotta.
Az elmúlt év hanyatlása a lakás-takarékpénztárakhoz kötődik. Szlovákia e téren térségünkben úttörő, ugyanis a német–osztrák–szlovák tulajdonú Prvá Stavebná Sporitelna (PSS) már 1992 óta működik, s napjainkig több mint 1 millió ügyfelet könyvelt el. Míg azonban kezdetben 6000 korona volt az állami prémium felső határa, addig 2003-ban már csak 3000 korona, 2004 januárjától pedig csupán 2500 korona. Ebben az évben 16 666 koronát kell a három lakás-takarékpénztár (PSS, CSOB Stavebná Sporitelna, Wüstenrot) egyikébe tenni, hogy az ügyfél hozzájusson a maximális állami prémiumhoz. A csökkenő támogatás miatt e takarékossági forma egyre kisebb szerepet játszik a lakásvásárlások finanszírozásakor.
