– Hogyan vélekedik, mi befolyásolja az üzletmenetet az idén? Nem tart attól, hogy a kiegészítő kamattámogatású konstrukciók és a devizaalapú lakáshitelek terjedése csökkenti a jelzálogbankoknál lecsapódó üzletek számát? Milyen jelzáloghitel-piaci aktivitásra számít 2004-ben a HVB Jelzálogbank?
– A kiegészítő kamattámogatású konstrukció és a devizaalapú lakáshitelek – egyelőre – nem jelzáloglevéllel refinanszírozott üzletek, így azok nem jelennek meg a jelzálogbankoknál, ha sok ilyen hitelt nyújtanak a bankok, akkor valóban lényegesen kevesebb lesz a jelzálogbankoknál lecsapódó üzlet.
A januári-februári visszaesésből még nem szabad az üzletmenetre vonatkozó messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a decemberi szigorítások nyomán várható volt, hogy az év elején jelentősen visszaesik a támogatott hitelkereslet volumene. A HVB Jelzálogbank egyébként saját maga csak új lakáshoz kapcsolódóan nyújt egyedi konstrukció alapján lakáshitelt. Tekintettel a 15 milliós hitelösszegre, a megemelt szocpolra és az új lakások esetén viszonylag kedvező kamatokra, véleményünk szerint kevésbé esik vissza az új lakásra szóló hitelezés bővülése. Az átmeneti megtorpanást követően a hitelpiac ugyan a tavalyinál alacsonyabb szinten, de stabilizálódni fog, kedvezőbb kamatszinten pedig helyreáll a növekedés. Reális esély van arra, hogy a piac az elmúlt időszak rendkívül hektikus változásait követően beáll egy hosszú távú, az eddiginél jobban kiszámítható növekedési pályára. A 2003-as két támogatásmódosítás miatt a potenciális vevők közül sokan előrehozták a keresletüket, ezért a lakáshitel-állomány tavalyi bővülése mindenképpen átlag feletti, kilóg a sorból, ez a növekedési dinamika valószínűleg még egyszer nem ismétlődik meg.
Ennek ellenére a lakáshitelezés változatlanul slágertéma, ezt bizonyítja hogy a támogatott hitelek kondícióinak rosszabbodása miatt rövid időn belül népszerűek lettek az alternatív lakáshiteltermékek, illetve a kombinált hitelek, például a kamattámogatott és piaci kamatozású forint- vagy devizahitelek együttes alkalmazása. Úgy gondolom, hogy a devizaalapú hitelezés a jelenlegi nagyon magas forintkamatok mellett kiegészítő alternatívának jó, de amíg a forint a fizetőeszköz, túlságosan nagy kockázatot jelenthet, ha csupán az alacsony kamatszint miatt valaki – esetleg erejét meghaladóan – devizában, hosszú távra eladósodik. A devizakockázat meglétére intő példa lehet a dollár euróval szembeni erőteljes gyengülése 2003 szeptembere és 2004 januárja között. Ezzel együtt, ahogy időben közeledünk az euró bevezetéséhez, úgy növekszik az esélye annak, hogy elsősorban euróban is érdemes lehet eladósodni. Természetesen a piaci igényeknek megfelelően a HVB-csoport is tervezi, hogy piacra lép devizaalapú lakáshiteltermékével.
– Gondolnak-e a nem támogatott, esetleg euróalapú jelzáloghitelek refinanszírozására?
– A HVB Jelzálogbank készül arra, hogy hosszabb távon partnerbankjai és saját anyabankja, a HVB Bank refinanszírozójaként szerepeljen, nemcsak a lakáshiteleknél, hanem egyéb ingatlancélú forint- és devizaügyletek terén is. Napirenden van a devizaalapú jelzáloglevél kibocsátásának előkészítése, és mint Európa más országaiban, úgy gondolom, nálunk is előbb-utóbb lesz olyan jelzáloglevél-kibocsátás, mely nem lakáscélú ingatlanok, hanem például irodaházak, ipari ingatlanok, kommunális beruházások refinanszírozására szolgál. Ehhez viszont szükséges az úgynevezett benchmark feletti felár (spread, ami jelenleg 80–120 bázispont között mozog) jelentős csökkenése, mivel a jelenlegi jelzáloglevelek árai mellett ez a normál banki refinanszírozáshoz képest még túl drágává teszi ezt a fajta finanszírozást. Úgy gondolom, hogy erre hosszabb távon mindenképpen megvan az esély.
Azt tartom, hogy a jelzálogbankok szerepe növekszik az úgynevezett értékpapírosításban, az itt koncentrálódó forrásigény miatt már eddig is sikeresen tudtak megjelenni a kötvénypiacon. Tavaly a visegrádi országok jelzáloglevél-piacai közül a magyar tudta a legjelentősebb volument felmutatni, a régióban pedig piacvezető lett Magyarország.
