Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Az FHB mit vár erre az évre, figyelembe véve a csökkentett kamattámogatást és a magas piaci kamatkörnyezetet? Hogyan alakult eddig az esztendő?
– Az első negyedév aktivitását erősen befolyásolta 2003 végének – a kamattámogatási rendelet második szigorítása miatti – fokozott szerződéskötési láza, amely jelentős előrehozott keresletet jelentett, így a befogadások szempontjából szezonálisan amúgy is gyengébb első negyedévben ezek száma visszaesett. A folyósítások viszont ugyanezen okból intenzívebben alakultak, hiszen az akkor befogadott ügyletekből ez idő alatt lett szerződés és hitel.
A második és harmadik negyedév hitelezési aktivitását a legjelentősen a forintpiaci hozamok szintje befolyásolja majd. A csökkenő hozamszint és az élesedő hitelezési verseny, valamint az egyre kifinomultabb ügyféligények következményeként a banki termékinnováció tovább javul, az új fogyasztóvédelmi szabályozás – a lakáshitelekre is érvényes teljes hiteldíjmutató (THM) bevezetése – pedig piactisztulást eredményez, átláthatóbb lesz a termékkör. Azt várjuk, hogy a forinthozamok csökkenésének eredményeképp a támogatott lakáshitelek iránti kereslet – bár a 2003. évihez képest lényegesen kevésbé dinamikus módon – növekedésnek indulhat.
Az összességében még mindig alacsony bázisállomány, vagyis a lakossági eladósodottság nem túl magas szintje miatt 2004 egészére a tavalyi aktivitáshoz képest ugyan kevésbé intenzív, de továbbra is a lakossági hitelpiac átlagát meghaladó növekedés várható a jelzálogszektorban. A termékkörön belül szerkezeti átrendeződés következhet be; a támogatott lakáshitelek aránya csökken, a szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya, különösen a devizahiteleké, növekedhet.
– Nem tartanak attól, hogy a kiegészítő kamattámogatású konstrukciók és a devizaalapú lakáshitelek elviszik az üzleteket a jelzálogbankoktól? Várható új termékek bevezetése a banknál?
– A kereskedelmi bankok által kihelyezett hitelek jelzálogbanki refinanszírozása olyan országokban is működőképes üzleti konstrukció, ahol az állam nem a kamatokon keresztül támogatja a lakáshoz jutást. Az FHB hamarosan felkínálja partnereinek a forint- és a deviza-lakáshitelek refinanszírozását támogató konstrukcióját, részaránya az induló időszakban csak jelzés értékű lesz, idővel azonban nagyobb állományok refinanszírozása is történhet ily módon.
Idén az FHB a klasszikus lakáshitelei mellett elindítja a deviza-lakáshitelezést, valamint a továbbfejlesztett, más piacokon szintén klasszikus terméknek számító szabad felhasználású, illetve a termőföld-jelzáloghitelezést, ez utóbbihoz kamattámogatás is jár.
– Milyen piaci mozgások esetén lehet hosszú távon negatív, illetve pozitív kimenetelű az üzletmenet? Milyenek a középtávú várakozások?
– A tartósan magas hozamok lényegesen csökkenthetik a hitelfelvételi kedvet és a kisebb kamatozású devizahitelek felé tolhatják a keresletet, melynek kockázatát az ügyfelek és a bankok egyaránt viselik. Egészséges lenne ha érdemi állománynövekedés a devizaalapú hiteleknél csak az eurózónához való csatlakozás után következne be.
Középtávon a szélesedő és színesedő termékkör kiépülése mellett a leggyorsabban növekedő lakossági termékkör lehet a jelzálog-hitelezés. Nem szabad elfelejteni, hogy a lakossági jelzálog-hitelezési piac az elmúlt tíz évben még a jóval nagyobb lakossági eladósodásról számot adó EU-tagországokban is évi átlag 8 százalékkal nőtt. A fejletlenebb piacok (Portugália, Görögország, Spanyolország) bővülési üteme e téren meghaladta a 13-14 százalékot, vagyis egy gyorsan növekvő EU-piachoz csatlakozik Magyarország, s e felé kell konvergálnia az országnak, ami intenzív piacbővülést sejtet.
Az FHB középtávú stratégiájának megfelelő eredményt vár a bank, mely összhangban van az elemzői várakozásokkal. A mérlegfőösszeg elemzők szerint idén 30, az adózott eredmény 40 százalékkal nőhet.
