Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magángazdák kiszorulhatnak a földpiacról, hiszen az egyre dráguló földárak mellett a termőföldvásárlás jelenlegi támogatási rendszere nem biztosít megfelelő lehetőséget a birtokvásárlásra, a meglevő kiegészítésére. A földárak robbanásszerű növekedése az európai művelési támogatás magas szintje miatt következik be, ennek előszele már érződik. Ezzel együtt többszörösére nőhet a termőföldforgalom Magyarországon – kiváló terepeként a spekulációnak.
A kialakuló áraktól függően átmenetileg akár a 4,7 millió hektár hazai szántóterület 10 százalékát is megmozgathatja az adásvétel egy év alatt – vélekedik Balogh Ádám, a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. (FHB) vezérigazgatói tanácsadója. Ennek ellenére az optimista szcenáriók általában a termőföldterületre vetített 2-3 százalékos, az Európai Unióban átlagosnak számító földforgalommal számolnak, azaz évente 100–140 ezer hektár cserélhet gazdát.
A magángazdák földszerzését nagyban segítené, ha az állami támogatású termőföldhitel-kamatok a jelenleginél alacsonyabb szinten alakulnának, amit nem a támogatási arány növelésével, hanem más módon megvalósuló támogatás kialakításával lehet elérni.
A termőföldhitelek kamatát 7 százalékra csökkentheti az a javaslat, amelyet az FHB tett a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM). Az erről szóló tervezet az FHB már el is készítette.
HITELPIAC
Százezer hektár körüli, azaz évi 28-30 milliárd forint értékű földforgalom esetén a magángazdák (a regisztrált őstermelők, egyéni vállalkozók és családi gazdálkodók) várhatóan ennek a felét vásárolják majd hitelből, így az éves hitelkiáramlás 14-15 milliárd forint lehet, akár már 2004-ben – mondja Balogh Ádám. A piaci erőviszonyok szerint ennek mintegy a harmadát – 4-5 milliárd forintot – az FHB, míg a támogatott hitelek nagyját – piaci részesedése alapján –, mintegy hatvan százalékát az OTP Bank folyósíthatja majd. Ilyen hitelkereslet kialakulásához azonban a támogatási rendszert át kellene alakítani a hosszú távú, jelzálog-fedezetű hitelezésnél használt, jelzáloglevél-alapú támogatássá. A jelenlegi támogatási rendszer fennmaradása esetén a kereskedelmi bankok inkább saját forrásból hiteleznek majd. Balogh szerint további 2-2,5 milliárd forintot tehet ki az állami támogatás nélküli termőföldhitel-kibocsátás.
PEZSGŐ FÖLDPIAC, MÉRSÉKELT ÁLLAMI KIADÁSSAL
Ekkora hitelkiáramlásnál a termőföld-vásárlási hitel állami kamattámogatásának költsége – 118 ezer hektáros földforgalmat alapul véve – évi 3 milliárd forintra tehető a jelzáloglevél-kamattámogatású módszerrel – állítja Balogh Ádám. A jelenlegi, rövid távú, MNB-alapkamathoz kötött földhitelkamat a bankárok szerint nem piaci kategória, hiszen nem igazodik a bankok valós forrásszerzési költségéhez, s a hosszú távú jelzálog-hitelezésnél használt kamatbenchmarkokhoz sem. A földhitelek támogatásánál cél lehet, hogy a hitel és a mögötte lévő banki forrás (ez esetben a jelzáloglevél) hosszú távra szóljon, a kamat és a jelzáloglevél forrásköltsége, valamint az állami kamattámogatási igény pedig alacsony szinten maradjon, így szerencsésebb lenne az egész rendszert a jelzáloglevelekre és az állampapír-referenciahozamokra építeni.
A GAZDÁK KISZORULHATNAK A FÖLDPIACRÓL
Kiszorulhatnak a gazdálkodók az egyre dráguló termőföld piacáról, ha nem kapnak megfelelő, könnyen igénybe vehető támogatást a vásárláshoz – vélekedik Balogh Ádám. Várhatóan ugyanis 2010-ig megduplázódónak az árak, s az évről évre dráguló földet már nem lesznek képesek megvásárolni. A tavaly még csak 240 ezer forint körül alakuló átlagos földár máris 330 ezer forintra tehető hektáronként, s hat év alatt az ár az előrejelzések szerint 600-700 ezer forintig emelkedik.
Megfigyelők kiemelik, hogy az évi átlagosan 12 százalék feletti – azaz a folyamatosan csökkenő infláció miatt reálértékben egyre nagyobb – árnövekedési ütemmel a gazdálkodók aligha tarthatnak lépést, tehát kiszorulásukkal a spekulánsok terepévé válhat a földkereskedelem, a jelzáloglevelek kamatába beépülő támogatás ellenben lehetővé tenné, hogy a hitelfelvevők már az első törlesztőrészlettől az alacsonyabb kamatokat fizessék.
Jelenleg a termőföldhitel kamata az érvényes szabályozás szerint a mindenkori jegybanki alapkamat, ez jelenleg 12,25 százalék, plusz 4 százalékpont, vagyis a kezelési költséggel együtt vett kamatteher 2004 áprilisában 16,25 százalék, ami jelentős gát a hitelfelvevők előtt. Bár az éven túli hiteleknél a jegybanki alapkamat mintegy felét kérheti vissza a gazdálkodó, ám év közben mégiscsak 16,25 százalékot kell megfizetnie, s a gazdálkodók ezt nézik a döntésükkor. Igaz, a visszaigénylés után a kamat már kisebb, de a jelenlegi jegybanki kamatszint mellett így is 10 százalék körül alakul a támogatott földhitel kamatterhe, s ez egy hosszú távú jelzáloghitelnél nem is annyira csábító. Nem csoda, hogy a magángazdálkodók földvásárlása eddig alig befolyásolta a piacot, s hiteligénylőket is alig találni.
AZ EU-TÁMOGATÁS FŰTI A FÖLDÁRAKAT
A termőföld értékét most nem az eddig ismert jövedelemelemek alakítják. A meglódult magyar földárakat az európai uniós tagként lehívható művelési támogatás fűti. Jóllehet ennek összege idén csak töredéke a régebbi EU-tagokat megillető támogatásnak, de ez hektáronként már így is 69,37 euró (250 forint/euró árfolyamon számolva mintegy 17 ezer forint). A támogatás évről évre nő, amíg el nem éri a maximális, jelenleg hektáronként 70 ezer forintos szintet, ami ezen az árfolyamon számolva is tízszer nagyobb a magyar gazdálkodóknak járó tavalyi, hektáronkénti 7 ezer forint összegű FVM- támogatásnál. Nem csoda, ha a művelési támogatás eddig nem hatott a földárakra, ám a jövőben éppen ez lesz a meghatározó. Ha ezt az állam a jövő évi költségvetés terhére az EU által engedélyezett maximummal, további 30 százalékkal megfejeli, az további 21 ezer forinttal növeli a hektáronként lehívható támogatást, s éppen az így kialakuló együttesen 38 ezer forintos összeg az, ami Balogh Ádám szerint már a befektetők fantáziáját is megmozgatja. Az ezerhektáros nagyságrendű, spekulációs célú vásárlásokat – figyelembe véve a folyamatosan növekvő földárakat – akár piaci kamatozású hitelből is érdemes finanszírozni, mint ahogyan várhatóan meg is teszik majd a befektetők.
Megfigyelők szerint a jelenlegi hiteltámogatási rendszer azon a téren jól szabályoz, hogy nem lehet akármekkora fölterület vásárlásához igénybe venni a kamattámogatott hitelt, de a spekuláció kiszorítása érdekében további lépéseket kellene tenni, hiszen a spekulánsok nem ezt, hanem a földár gyors növekedését lovagolják meg.
