Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jelek szerint ha nem is okozott földrengésszerű változást a társasházi számlavezetés terén az, hogy a korábbi évek egyeduralma után a Postabank és a Raiffeisen is betört az OTP Bank mellé a piacra, ám a változás szele azért szinte minden területen érezhető. A legkevésbé a klasszikus számlavezetési szolgáltatások esetében lehet változásra számítani, amit a szakemberek azzal magyaráznak, hogy ma már kevés, ha egy-egy ház kedvező számlavezetési konstrukciókat tud elérni – pusztán az olcsóbb számlavezetési díj, néhány százalékponttal magasabb látra szóló kamatszint miatt kevesen váltják le számlavezető bankjukat. Az abszolút piacvezetőnek számító OTP ráadásul ma már kedvezményekkel honorálja a nála hosszú ideje számlát vezető társasházakat. A 2, illetve 4 éves számlamúlttal rendelkező társasházak, lakásszövetkezetek a listán szereplőnél 33–50 százalékkal olcsóbb díj mellett hajthatnak végre utalásokat.
A folyószámlával ellentétben nem árt figyelni a felújítási alapban gyűlő pénzekre. A társasházak ilyen jellegű vagyona becslések szerint több milliárd forintot tehet ki. A társasházi piacot az idén kiemelt célcsoportként kezelő Raiffeisen Bank befektetési elszámolási számla konstrukciója szinte minden lakóközösség számára elérhető, hiszen nem írják elő a pénzforgalmi számlanyitást. Az egyedi megállapodással fix futamidőre, fix kamaton lekötött betétek külön költség nélkül kamatoznak a számlán, ráadásul a girón keresztüli utalás is jutalékmentes, ami lehetővé teszi, hogy a betét lejáratát követően a kívánt összeg költségmentesen kerüljön vissza a társasházi folyószámlára. A Raiffeisen ugyanakkor szerződésben rögzíti, hogy a társasházak befektetési elszámolási számlája csak a számlavezető bankból fogadhat jóváírást, és a lejáratot követően csak oda lehet visszautalni a pénzt, egyéb (például pénztári) tranzakció nem hajtható végre.
A felújítási alapban őrzött pénzekért a másik két komoly piaci szereplő is versenyez: az OTP megtakarítási számláján 500 ezer forint feletti összeg esetében 7,75 százalékos éves kamat érhető el, míg a Postabankbanl a jegybanki alapkamat 90 százalékának megfelelő kamatszinten – a hét eleji kamatvágás után 11,025 százalékon – parkolhatnak a felújítási alapba fizetett összegek.
Abban minden banki résztvevő egyetért, hogy a banki kapcsolat a hiteloldalon hozhat sokat mindkét érdekelt fél konyhájára. Itt a fő probléma, hogy az esetek döntő részében a hitelnyújtás fedezete maga az ingatlan, márpedig a társasházi közösségek elég nehezen egyeznek bele az elzálogosításba. Ilyen esetben ugyanis a jelzálogbejegyzés az összes lakásra vonatkozik, mivel a közös tulajdonban lévő részek (lépcsőház, tároló) lényegében értéktelenek. Megoldást kínálhat a lakás-takarékpénztári szolgáltatással kombinált termék. A lakás-takarékpénztári szerződés megkötése után hat hónappal a társasház hozzájuthat a szerződéses összeghez anélkül, hogy a kölcsönösszeg erejéig jelzálogjogot jegyeznének be az épületre. További előny, hogy a társasházak a pénztári befizetéseik 30 százalékáig, de legfeljebb – lakásszámtól függően – 108–216 ezer forintig állami támogatást is igénybe vehetnek.
A nagyobb lélekszámú, több lakásból álló lakásszövetkezet számára viszont a felújítási munkálatok finanszírozására a lakás-takarékpénztári megoldás aligha elegendő. A Raiffeisen új hitelterméke – amelynél a kötelező biztosítéki minimumot 20 százalékban szabták meg – lehetőséget biztosít arra, hogy ingatlanjelzálog-bejegyzés helyett akár a felújítási alapból képzett óvadéki betét is biztosítékként szerepeljen. Mint azt Szendrődi Tamás, a pénzintézet önkormányzati főosztályának termékfejlesztője elmondta, ez a megoldás elvben arra is jó lehet, hogy az önkormányzatok elkülönített számláin elhelyezett városi betétösszeget óvadékolva jussanak hozzá a település társasházai bankhitelhez. Így a helyi önkormányzatok is támogatni tudják kisközösségeik fejlesztéseit.
A társasházak pénzügyi helyzetét nagyban befolyásoló tényező lehet egy-egy káresemény, a tető tönkremenetele, a pince beázása. Seregi Ferenc, az Allianz-Hungária Biztosító lakóközösség-biztosítási termékmenedzsere szerint még ezen a gyorsan fejlődő piacon is gond, hogy a társasházi törvény legújabb változatába sem épült be a közös tulajdon biztosításának kötelezettsége. Ez meglátszik a biztosítottsági arányon is: Magyarországon a mintegy 80-90 ezer társasházi közösségnek alig negyede rendelkezik külön épületbiztosítással. A társaság új, lakóközösségek számára kiírt pályázatának tapasztalatai azonban növekvő érdeklődést jeleznek.
Az ezen a területen piacvezető, nyolcezer biztosítással rendelkező Generali-Providencia Biztosító tömegvagyon-biztosítások osztályának vezetője, Hajas Gábor szerint ugyanakkor a piac egyre inkább bővül. Az új lakások építésekor az építtető általában már köt építés-szerelési biztosítást az épületre, ami a későbbiekben átalakulhat lakóépület-biztosítássá. A régi építésű házaknál viszont nem egy esetben csak kár kapcsán derül ki: az önálló lakásbiztosítások fedezete nem elegendő, a lakóknak a zsebükbe kell nyúlniuk.
Seregi külön kiemeli, hogy a közös épületbiztosítás ráadásul lényegesen olcsóbb, mintha az ügyfél saját lakásának ingatlanvagyonára kötne külön biztosítást. Az épületbiztosítással rendelkező házak esetében a lakóknak csak ingóságaikat kell biztosítaniuk – amit nem feltétlenül szükséges az épületet biztosító társasággal intézni. Káreseménykor a biztosító egyben kezelheti a teljes kárt, ráadásul nem kell több biztosítónak egymással egyeztetnie a külön szerződött ügyfelek kárairól. Ezt a könnyebbséget komoly kedvezményekkel honorálják a társaságok. Az épületbiztosítás számos olyan opcióval bővíthető, amely kifejezetten a társasház közös vagyonában bekövetkezett károkra nyújt fedezetet. Vályogos Győző, az OTP-Garancia Biztosító marketingigazgatója az ilyen károk között említi a kaputelefon, illetve a lift rongálási, illetve géptörési kárainak fedezetét, illetve a társasházi kertek eszközeiben, illetve a növényekben keletkezett rongálási károk megtérítését.
