Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár jelenleg mintegy 20-30 szakma esetében (például a könyvvizsgálók, biztosítási alkuszok, egészségügyi szolgáltatók, orvosok, ügyvédek, állatorvosok, gyógyszerészek, adótanácsadók, könyvelők, mérnökök, vagyonvédelmi szakma, bírósági végrehajtók) jogszabály írja elő a szakmai felelősségbiztosítás kötését, ez a piac mindmáig nem számít különösebben kedveltnek a hazai biztosítók körében. A szerződések döntő részét a vállalkozóknak nyújtott általános felelősségbiztosítás uralja, a szűken vett szakmai felelősségbiztosítások piaca igen sekélyes. Csáki Gyula, a Generali-Providencia Biztosító Rt. felelősségbiztosítási osztályvezetője elmondta, hogy a gond nem a piaci igénnyel van, hanem azzal, hogy a robbanásszerűen növekvő károk miatt a biztosítók kevésbé innovatívak a szakmai felelősségbiztosítások terén, örülnek, ha megússzák túl nagy ráfizetés nélkül. Ezt támasztja alá, hogy a Magyar Biztosítók Szövetsége adatai szerint a biztosítók díjbevétele az általános felelősségbiztosításokból a teljes biztosítási szektor növekedését jelentősen meghaladó mértékben, 25,3 százalékkal nőtt az első negyedévben, a kárkifizetések növekedése viszont ennél is nagyobb, 27,3 százalékos volt.
A fő gond Mezei Csaba, az AXA Biztosító Rt. szakértője szerint az, hogy azokban az esetekben, amikor valamely jogszabály felelősségbiztosítás meglétét írja elő, a szerződések - kivéve azon szakterületeket, ahol a jogszabály relatíve magas limitet is előír - döntően minimáldíjra köttetnek. Ilyen szerződések különösen gyakoriak abban az esetben, amikor a tevékenységi engedély megszerzésének feltétele a meglévő biztosítás, mint történik az például a szakképzést szervezők, szabadalmi ügyvivők és lőtérüzemeltetők esetében. Rabb György, az ÁB-Aegon szakembere ebben a jogszabályalkotók felelősségét is érzi, hiszen - mint mondja - fontos lenne, hogy ők is komolyabb figyelmet fordítsanak erre és - ez esetben a biztosítók szemszögéből - reális elvárásokat fogalmazzanak meg.
Csáki Gyula szerint a szigorúan vett szakmai felelősségbiztosítások „kedvezőtlen” fogadtatásának éppen az az oka, hogy némely szakma esetében gyakorlatilag nem építhető fel veszélyközösség, vagy az nem tartja fenn magát, épp ezért itt csak a nem túl egészséges keresztfinanszírozás lehet az üzletág fenntartásának megoldása. Hasonlóan vélekedik az AXA szakembere is, aki szerint néhány jól fizető szakma kivételével általánosan jellemző a „fizetőképtelen kereslet”. A hazai biztosítók minden európai terméket ismernek e területen, ám az már más kérdés, hogy a gyakorlatban művelik-e. Herbert Tímea, az Allianz Hungária Biztosító kommunikációs munkatársa szerint ennek ellenére, ahol a szakmai felelősségbiztosítást jogszabály írja elő, arra a biztosítási piac igyekszik reagálni. Másként vélekedik erről a szűken vett szakmai felelősségbiztosítások kínálatától magát távol tartó ÁB-Aegon szakértője: amíg a hazai bírósági gyakorlat még nem alakult ki, szinte tervezhetetlen a kárhányad.
Külön gondot jelent, hogy bizonyos szakmák esetében csak erősen limitált mértékű felelősségbiztosítás kötésére van mód. Hogy mennyire kilátástalan a helyzet, azt jól mutatja, hogy még így is közel 30 egészségügyi intézménynek nincs biztosítása, noha enélkül elvben nem szabadna engedélyt kapnia a működésre. A hírek szerint az Egészségügyi Minisztérium központi felelősségbiztosítási alap létrehozásában látja a megoldást, ám kérdéses, hogy szívesebben fizetnének-e egy ilyen alapba a kórházak, amelyeknek jelenleg a költségvetésükben nincs keret a felelősségbiztosításra. Ha létrejön az alap, az egészségügyi felelősségbiztosítástól egyébként is húzódozó piaci biztosítók közül többen biztosan kivonulnak majd a piacról, míg a piacon maradók - a csökkenő veszélyközösség miatt - vélhetően drágítani fogják saját terméküket. Hasonló játszódott le az ügyvédek felelősségbiztosításánál is, amikor a praktizáló ügyvédek jelentős része biztosítási egyesületbe tömörült - emlékeztet Rabb György. Csáki András szerint az egészségügyi felelősségbiztosítás sikerét némileg gátolta az is, hogy míg azokon a területeken, ahol előírás a kötelező felelősségbiztosítás, ott ezt támogatóan léptek fel az érdekvédelmi szervezetek is (ügyvédeknél, könyvvizsgálóknál), ám ez az együttműködési készség jórészt hiányzott az egészségügyi dolgozók szervezeteinél. Az ÁB-Aegon szakembere szerint az érdekvédelmi szervezetek a jelek szerint mintha az ellentétes oldalon állnának: legalábbis erre utal, hogy a sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint az érdekvédelmi szervezetek sértőnek találták, hogy a biztosítók kivonulásukat tervezik ebből a számukra kevés profittal kecsegtető, rendezetlen piacról.
A szakmai felelősségbiztosítások ma még komoly ráfizetést hoznak a társaságoknak. A Generali-Providenciának ugyan több mint tízezer szakmai felelősségbiztosítási szerződése van, ami 2002-ben több mint egymilliárd forintos díjbevételt hozott, ám a kárkifizetések összege nem sokkal volt kevesebb ennél. Csáki Gyula szerint ha ehhez hozzáadják a költségeiket és a későbbi károkra megképzett tartalékokat, jócskán ráfizettek az üzletágra. Az Axa Biztosítónál remélik, hogy a felfogásnak az uniós csatlakozás miatt óhatatlanul bekövetkező változásával a régi, jellemzően minimáldíjas biztosítások kikopnak, és a relatíve magas kárhányad mérséklődik. A szemléletváltásra több biztosítónál is új termékekkel készülnek. A Generalinál például a jövő évben egy osztrák tapasztalatokon alapuló, „EU-konform” új termékpaletta kidolgozása a cél.
