Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az utóbbi két évben csökkent a szakiskolai tanulók vállalati gyakorlatorientált képzését anyagilag is ösztönző tanulószerződés körének bővülési üteme, holott a vállalkozások továbbra is erőteljesen igénylik a hozzáértő szakképzett munkaerőt, és érdemben nem változott a hiányszakmák köre sem. A 2007-es tanév óta évi két-két ezerrel bővült az új szerződések, és mérséklődött az új, elsőéves belépők száma - mondta a Napi Gazdaságnak Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Oktatási és Képzési Igazgatóságának vezetője. Véleménye szerint a válság - amelynek hatására a gyakorlati képzést vállaló cégek is óvatosabbak a kötelezettségekkel - időszakában ebben a főtevékenységként gyakorlati képzéssel foglalkozók szakképzési alapból finanszírozott kedvezményeinek megszüntetése, a rendszer finanszírozásához felhasználható céges szakképzési hozzájárulás elszámolásának túlzott bürokráciája mellett az is szerepet játszik, hogy 2009 májusa óta 20 százalékkal kisebb összeget használhatnak fel a vállalkozások e célra.
A tanulószerződéses rendszerben a vállalatok a szakképzési hozzájárulási kötelezettségük terhére szakiskolai tanulók gyakorlati képzését - és ehhez kapcsolódóan a tanulók járandóságát - is finanszírozhatják, cserébe pedig hozzáértőbb, több és jobban hasznosítható tapasztalatokkal rendelkező szakmunkásokat kap a gazdaság. A rendszer a tanulók számára a jobb minőségű gyakorlati képzés mellett anyagi ösztönzést is biztosít. Évi 12 hónapon át - teljesítménytől függően - a minimálbér 20-50 százaléka közötti összeget, amelyet a gyakorlati helyet biztosító vállalkozás hiányszakmánál további 20 százalékkal is megtoldhat, így akár a minimálbér 70 százalékát is hazaviheti a tanuló. A tanulószerződéseket nyilvántartó és ellenőrző kamara becslése szerint a jelenlegi 48 ezer szerződés után a járulékokkal együtt hozzávetőleg 12,5 milliárd forintot fizetnek a tanulóknak a cégek.
Szilágyi szerint több ponton is meg kellene változtatni a rendszer jelenlegi működését ahhoz, hogy ne csökkenjen a tanulószerződések száma - ehhez például tovább kell növelni a gyakorlati órák számát. Előrelépés, hogy szeptembertől negyven - túlnyomórészt elektronikai, gép- és építőipari - szakmában úgy változik a kamara által kidolgozott képzési követelmény, hogy visszatér a nyolc osztályra épülő hároméves szakmunkásképzés, egyúttal 500-600 óra, cégnél eltöltött gyakorlati időt írnak elő. Az MKIK szerint az is ösztönzőleg hatna a vállalkozások képzési kedvére, ha lényegesen egyszerűbb lenne a szakképzési alap felé a hozzájárulás elszámolása, valamint az, hogy az átalánydíjas elszámolást választó mikro-, kis- és középvállalkozások számára a minimálbér három és félszeresére emelnék a tanulónként elszámolható szakképzési hozzájárulás összegét a jelenlegi kétszeres szintről. Már most is ez a vállalati kör képezi a tanulószerződésesek több mint felét. Úgy tudjuk, a következő év első felében várható a szakképzési hozzájárulásról, illetve a szakképzésről szóló törvény módosítása, ezek keretében volna lehetőség a javasolt változtatásokra is - mondta Szilágyi.
