Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Óvatosabbak, kevésbé kockázatvállalóak lettek a magyarországi döntéshozók a válság hatására - derült ki a Devise Hungary és az RSM DTM Hungary közös kutatásából, amely arra kereste a választ, milyenek a magyar döntéshozók. A felmérés szerint bár egyre inkább felvállalják a konfliktusokat, és inkább racionális megfontolások, mintsem érzelmi indíttatás alapján hoznak döntéseket, a megkérdezettek többsége együttműködőnek vallja magát. Mindössze öt százalékuk mondta, hogy senki más véleményére nem kíváncsi, egyedül dönt, míg 66 százalék a csoportos döntések híve. Az állami, önkormányzati szektorban jóval nagyobb az együttműködési hajlandóság, mint a versenyszférában.
A felmérés szerint a vállalatok nagyságával arányosan nő a delegálási hajlandóság: a válaszadók 56 százaléka szívesebben választja ezt a megoldást. Elsősorban a férfiak a hívei a közös döntéshozásnak, valamint a beosztottak véleménye kikérésének. Leginkább a vállalat pénzügyi helyzete, a tulajdonosi elvárások, illetve a gazdasági környezet változásai befolyásolják a döntéshozatalt, míg legkevésbé az állás megtartása, a családi vagy egészségügyi helyzet. A recesszió hatására centralizáltabbá vált a döntéshozatal, ezt így leginkább az állami szektorban, illetve a külföldi tulajdonú vállalatoknál érezték a vezetők. E körben legnagyobb azok aránya, akik az átlagnál is jobban tartanak a létszámleépítéstől.
A mintegy 450 magyar és külföldi döntéshozó megkérdezésével készült kutatás eredménye szerint a vezetők 90 százaléka kéri ki a munkatársai véleményét, 54 százalékuk az objektív adatok alapján dönt, 45 százalékuk pedig a szakma meghatározó "véleményvezérét" követve határoz. A külső partnerektől, barátoktól, ismerősöktől származó értesüléseknek, véleményeknek kifejezetten többen - a megkérdezettek harmada - tulajdonítanak nagyobb jelentőséget, mint a nyomtatott sajtóból származó véleményeknek. Ez Dara Péter, a Devise vezetője szerint több okból is aggályos: egyrészt biztonsági kockázatot jelent, mert a tárgyalópartnerek esetleg a saját érdekeiknek megfelelően formálják, tálalják az információkat, másrészt pedig a jogszabályi változásokról, egy-egy fontosabb gazdasági döntést megalapozó többféle nézőpontról inkább a sajtóból lehet részletesebb információkat szerezni. Szintén figyelemre méltó a jogászokra, ügyvédekre, tanácsadókra és coachokra való támaszkodás magas aránya.
A felmérés szerint miközben a válaszadók 83 százaléka saját bevallása szerint optimistán tekint a jövőbe, negyedük küzd az állandó stressz, 7 százalékuk pedig a kiégés problémájával. Több mint egyharmaduk számára okoz problémát a hatékony időbeosztás, és a munka-magánélet egyensúlyának fenntartása is. A legnagyobb igény az állami szférában van a stresszkezelés megtanulására. A férfiak kétszer nagyobb mértékben kérnek segítséget a pozitív gondolkodás kialakításához, és nekik van több problémájuk a csapatépítés terén is. A döntéshozók 43 százaléka a hatékonyságnövelésben, 40 százaléka a piacszerzésben látja a legtöbb kihívást.
