Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az uniós munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos irányelv rendelkezéseit 2011. december elejéig kell átültetni a magyar jogrendszerbe. Szakértők szerint ez már csak a magyar jogszabály finomhangolását jelenti, ugyanis mire Magyarországon kezdett elterjedni a kölcsönzés, akkor a legutóbbi európai szabályozási elveket vették át. Az irányelv elsősorban a munkavállalók jogbiztonságát erősítő rendelkezéseket tartalmaz. Egyelőre még nem lehet tudni, milyen változásokat tartana fontosnak az Orbán-kormány. A munkaerő-kölcsönző vállalkozások komplett javaslatcsomaggal segítenék a munkát. Ebben a szakmai részek mellett adminisztrációs célú könnyítések, valamint a Munka törvénykönyvének (Mt.) jogtechnikai célú módosításai szerepelnek. A javaslatcsomag a múlt héten készült el, és ígéretet kaptunk a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a személyes konzultációra is - mondta a Napi Gazdaságnak Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke. A csomag nemcsak a szövetségbe tömörült munkaerő-kölcsönző vállalkozások, hanem a BKIK és a VOSZ véleményét, javaslatait is tartalmazza. Csaposs szerint pozitív fogadtatás esetén akár 20 ezer újabb - ha nem is nyugdíjig szóló, viszont bejelentett - munkahelyet tudna teremteni a kölcsönző ágazat 2011-ben.
A javaslat új elemei közé tartozik a Nyugat-Európában már elterjedt keretmunka-szerződés bevezetése. Ez az SZTMSZ szerint javítaná a munkaadók hatékonyságát és versenyképességét is. Lényegében arra szolgálna, hogy a munkaadó és a munkavállaló arról köt szerződést, hogy bizonyos egységnyi - nap, óra, hét - munkaidőt köt le a munkáltató, és szükség szerint opciósan hívhatja le, amikor szüksége van rá. Munkabért pedig a ledolgozott munkaidő után fizetne. Ha a munkaadók érdemben tudnának előre tervezni a meglévő állományukkal, akkor nem is lenne szükség ilyen jellegű módosításra, mivel az Mt. a munkaidőkeret révén már most is kellő rugalmasságot ad a vállalkozásoknak - mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. Szintén a javaslat új eleme lenne a job sharing intézményének erősítése. Ez a megoldás annyiban térne el a mostani hazai munkáltatói gyakorlattól - ami lényegében két részmunkaidős dolgozó foglalkoztatását jelenti -, hogy egy-egy munkakör betöltésére több munkavállaló szerződne a foglalkoztatóval, de a dolgozók egyetemlegesen felelnének az egymás közti munkamegosztásért és a feladat elvégzéséért. Az elképzelések szerint ez például a recepciós és a vagyonvédelmi munkakörökben lenne jól alkalmazható.
