Gyors munkába állás, a személyes kapcsolatok kihasználása, stabil munkaviszony - ezek jellemzik leginkább a frissen végzett magyar diplomásokat a munkaerőpiacon. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által nemrég publikált Diplomás pályakövetés 2009-2010 felmérés előzetes adatai több ismert - így a szakmák telítettségére vagy az elhelyezkedési lehetőségekre vonatkozó - sztereotípiát és tévhitet is megdönthetnek, s tanulságosak lehetnek a felsőoktatás szereplői és a munkaadói szféra számára egyaránt, valamint indikátorként szolgálhatnak a felvételi keretszámok megállapításánál.
A mintegy ötezer, 2007-ben diplomát szerzett fiatal megkérdezésével készített kutatás előzetes, 2700 fős mintán alapuló adataiból kiderül, hogy a végzősök több mint negyven százaléka már dolgozott diplomája kézhez vételekor, 53 százaléka pedig közvetlenül az államvizsga után talált magának munkát. Utóbbi csoport tagjai átlagosan 3,6 hónapot töltöttek álláskereséssel, több mint egyharmaduk már az első hónapban, egyötödük két, 17 százalékuk pedig három hónap alatt járt sikerrel. Mindössze a válaszadók 1,7 százaléka nem tudott elhelyezkedni a folyamatos keresés ellenére sem. Meglepetésre az áltagosnál gyorsabban találtak munkát a bölcsész (3,5 hónap) és jogi végzettséggel (3,4 hónap) rendelkezők, valamint a gazdaságtudományi (3 hónap) és az orvos- és egészségtudományi (2,6 hónap) területek diplomásai, igaz, utóbbiak esetében a gyors sikerhez a képzés jellege és a rezidensrendszer sajátosságai is hozzájárultak. Hosszabb időt vett igénybe ugyanakkor az elhelyezkedés a természettudományi (5,8 hónap), pedagógiai (4,4 hónap) és társadalomtudományi (4,3 hónap) területek végzettjei esetében.
A 2007-ben diplomázóknak több mint kétharmada tanult szakmájában helyezkedett el, s mindössze 15,8 százalékuk dolgozik végzettségéhez egyáltalán nem kapcsolódó területen. A pályamódosítás leginkább a társadalom-, természet- és agrártudományok területén végzetteket érinti, ugyanakkor feltűnően magas a gazdaságtudományok területén diplomázók között azok aránya, akiknek munkája kapcsolódik ugyan végzettségéhez, ám csupán kismértékben, vagyis ezek a szakterületek kívánják meg a legnagyobb rugalmasságot, alkalmazkodóképességet.
A munkaerőpiacon debütáló friss diplomások - a korábbi sztereotípiákkal ellentétben - meglepően stabil munkavállalóknak bizonyulnak: a válaszadók kétharmada az államvizsga óta eltelt három évben egyszer sem váltott munkahelyet. Az állások jellegét vizsgálva kiderül: a fiatalok 77,3 százaléka alkalmazottként helyezkedett el, egyötödük vezető pozícióban dolgozik, két százalékuk pedig önfoglalkoztató. A pénzügyekre vonatkozó adatokat tekintve jövedelmükkel a gazdaság- és agrártudományok végzettjei a legelégedettebbek (3,46, illetve 3,31 pont az ötpontos skálán), legkevésbé elégedettnek a pedagógusok és az egészségügyi területen dolgozók (2,72, illetve 2,82 pont) bizonyultak.
A diplomások pályakövetését már a 2006-os felsőoktatási törvény kötelezővé teszi, de az idei az első év, hogy lehetőség adódik átfogó, országos szinten is összegyűjtött adatok publikálására. A rendszer (DPR) ágazati szintjét jelentő TÁMOP 4.1.3 kiemelt projekt 2008 februárjában indult, melynek keretében az Educatio Kht. egy pályakövető és alumni rendszer, valamint egy normatív folyamatmodell kidolgozását kezdte meg. Az intézményi modell kialakítása 2008 januárjában kezdődött, az első kilenc hónap előkészítő munkával zajlott, ami javarészt helyzetfeltáró munkát jelentett, melynek során az OECD-országokban már alkalmazott jó gyakorlatokat, a hazai intézmények tapasztalatait, a szakirodalmat tekintették át, valamint a felsőoktatási intézmények igényeinek felmérését, empirikus kutatásokat végeztek. Ezt követően 2008 októberében hirdették meg a TÁMOP 4.1.1 nyílt pályázatokat a felsőoktatási intézmények számára, készült egy internetes tudástár, valamint egy DPR-kézikönyv is, de számos szakmai konferenciára is sor került. A 2009 őszétől zajló harmadik szakaszban képzések indultak, valamint az intézmények fejlesztésének szakmai támogatása került előtérbe.
A központi rendszer kiépítése közel 500 millió forintból valósul meg, az intézmények 50-100 milliós költségvetésből gazdálkodhatnak - mondta el a Napinak Horváth Gábor, az Educatio Nonprofit Kft. felsőoktatási igazgatója. A legnagyobb problémát a rendszerrel kapcsolatban a lassú kifizetések, a szerződéskötés nehézkessége jelenti, szakmai oldalról pedig a módszertani kihívások, a végzett hallgatók elérése, a válaszadási hajlandóság növelése a legnehezebb. A kérdőívek tematikájának összeállítása, a kapott eredmények kiértékelése a végrehajtóktól is komoly szaktudást igényel, de a nyilvánosság, az eredmények objektivitása, ellenőrizhetősége is alapvető kérdés.
A Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) 2006 decemberétől működik a diplomások pályakövetése, ezen belül a 2005-ben végzett hallgatókat 2007 nyarán és 2010 tavaszán is megkérdezték, így már az eredmények összevetésére is lehetőség nyílt. A BCE a képzésre vonatkozó adatok mellett részletesen rákérdez a munka világával kapcsolatos információkra, a továbbtanulással, továbbképzéssel kapcsolatos fejleményekre, valamint az öregdiákok alma materjükhöz fűződő aktivitásaira is.
Szintén többéves hagyomány a diplomások pályakövetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME), az országos rendszer beindulása ugyanakkor némi változást hoz az eddigi gyakorlatba - mondta el lapunknak Kreutzer Richárd, az intézmény karrierirodájának irodavezetője. A 2-4 éve végzettek helyett például az 1-3 éve diplomázott évfolyamok adatait rögzítik, idén az első, e-mailes megkeresések március elején indultak, összesen négy évfolyamon. A válaszadási ráta 20 százalék körül alakul, ám ezt nem tudják és nem is akarják jobban ösztönözni, hiszen fontos szempont a kérdőívek anonimitása - mondta az irodavezető. Egykori diákjait hasonló arányban sikerült elérnie a veszprémi Pannon Egyetemnek is, ahol tavaly került sor az első adatfelvételre. A tavalyi tapasztalatokból tanulva idén változások várhatók a módszertanban és a kérdések jellegében is, azt kiterjesztik az egyetem telephelyeire, valamint további szakokra, karokra is - sorolta a Napinak Gadár László, a karrieriroda igazgatója. Az országos rendszer beindulása a Bologna-rendszert illetően is alkalmat ad az értékelésre, a korábbinál nyilvánvalóbbá válnak ugyanis a bachelor és a master diplomák közti különbségek - tette hozzá Gadár.
