Magyarországon a foglalkoztatottsági szint csaknem tíz százalékkal alacsonyabb az EU-átlagnál, emiatt szűk az adóalap, mindez magas adórátákhoz vezet és a jövedelem eltitkolására ösztönöz. Ebből a csapdából kellene kilépnie valahogy a gazdaságnak, miközben több csoport – szülés után visszatérő nők, romák, megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők – komoly elhelyezkedési problémákkal küzd. Az üzleti szférának is alapvető felelőssége van abban, hogy az időzített bombaként ketyegő roma foglalkoztatás ügyét előrevigye. A gazdasági társaságoknak abban lehetne szerepük, hogy legalább a közép-, illetve felsőfokú végzettségű romákat álláshoz juttassa – mondta Holtzer Péter, a European Public Advisory Partners ügyvezetője az Országgyűlés munkaügyi bizottságának nyílt ülésén. Becslések szerint a jelenleg négyszázezres, 15–59 év közötti magyarországi roma népességnek mindössze negyede foglalkoztatott, 2050-re a roma népesség 70 százalékkal nőhet, míg a nem romák száma ötödével csökken.
A szakemberek szerint a legfőbb probléma az oktatási rendszerben van: mivel a gyerekek nem sajátítják el azokat a kulcskompetenciákat, amelyek a sikeres munkahelyi alkalmazkodáshoz, tovább- és átképzéshez szükségesek, sokan végleg a munkanélküliek között rekednek. Ez alapjaiban ássa alá a magyar gazdaság versenyképességét – mondja Fazekas Károly, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója. A tervek szerint júliusban indul több, a humánerőforrás-fejlesztéshez kapcsolódó uniós pályázat is: például a társadalmi megújulás operatív program első prioritása alá tartozó, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását ösztönző, illetve a megváltozott munkaképességűek rehabilitációjára és foglalkoztatásának segítésére kiírt pályázat, az alkalmazkodóképesség javítását szolgáló Lépj egyet előre 2. program vagy a civil szervezeteket támogató kiírás.
Willin-Tóth Kornélia