Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár a virtuális szakképzés és az ehhez szükséges online-eszközök egyelőre nem elég elterjedtek Magyarországon, a magyar vállalatvezetők szerint hamarosan megkezdődik a felzárkózás – derül ki a londoni City & Guilds Intézet tanulmányából, amely az e-tanulás magyarországi és lengyelországi helyzetét vizsgálja.
Jelenleg a magyar vállalatok mindössze 15 százaléka biztosít online képzést dolgozóinak – szemben a lengyel 66 százalékkal –, annak ellenére, hogy az iskolák és oktatási intézmények internetes eszközökkel való ellátottsága (50 százalék) több mint kétszerese a lengyel aránynak. A tanulmány készítői szerint a virtuális képzések alacsony aránya egyszerre jelzi a piac éretlenségét és a szakképzésben rejlő lehetőségeket. A következtetéssel nagyjából összhangban állnak a magyar munkáltatók szándékai: a jövőben 36 százalékuk növelné a munkahelyi tanfolyamok számát, elsősorban az idegennyelv-oktatás, valamint az informatikai, csapatépítő és vezetői tréningek területén, és 14 százalékuk tervezi online továbbképzés indítását. A magyar munkáltatók elsősorban az idegen nyelvi és számítástechnikai kurzusoknak jósolnak nagy jövőt, ugyanakkor az építőipart érintő szakmákban is várható növekedés. A legtöbb cég ma Magyarországon egy- és tízmillió forint között költ dolgozói továbbképzésére.
A magyar szakképesítők szerint ugyanakkor leginkább a kétkezi foglalkozásokhoz kötődő szakképesítésekkel van gond, a szakképzett fizikai dolgozók hiánya visszatérő probléma Magyarországon. Az EU-csatlakozás következményeit élesen különböző módon ítélik meg a két országban: amíg a lengyel munkáltatók szinte egyöntetűen állítják, hogy jóval több általánosan elfogadott szakképesítésre lesz szükség az EU-ban és honfitársaik egyre nagyobb arányban mennek majd külföldre dolgozni, a magyar munkaadók mindössze 81 százaléka látja szükségesnek uniós szakképesítések beszerzését és 54 százalékuk tart a magyar munkavállalók nagyarányú külföldre távozásától. A lengyel munkáltatók kétharmada szívesebben vesz fel olyan szakembert, aki eredetileg is magasan képzett, míg a Magyarországon megkérdezettek 56 százaléka vélekedett így. Öt megkérdezettből kettő állította, hogy a munkavállaló képessége fontosabb, mint a formális képzettség, amelyet további szakképesítéssel a munkavégzés során pótolni lehet.
Az e-képzés a foglalkoztatás növelésében is szerepet kaphat: Angliában például külön programok működnek a családtagjukat vagy egyéb hozzátartozójukat otthon gondozók számára – mondta Mike Dawe, a City & Gulids vezetője.
