Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A brit elnökség az EU munkaerőpiacáról készült tanulmányában a régi tagállamok munkaerőpiacának megnyitása mellett érvel. A jelentés a liberalizált munkaerőpiac lehetséges előnyének elsősorban az unión kívüli országokból érkező illegális bevándorlás visszaszorítását tartja. A párizsi székhelyű National Center for Scientific Research szerint a bezárkózó tagországok már csak azért is rosszul járnak, mivel az új európai polgárok így is, úgy is kivándorolnak munkát vállalni, legfeljebb – legális és egyben ellenőrzött lehetőség hiányában – a feketegazdaságban teszik azt A nyitott munkaerőpiacot támogató Nagy-Britannia szerint azonnali hatállyal lehetővé kellene tenni a szabad munkaerő-áramlást bizonyos garanciák mellett, de legalább a felsőfokú végzettségűek esetében oldani kellene a korlátozásokat. Az új tagállamokból érkezőket szabadon beengedő Nagy-Britannia, Svédország és Írország tapasztalatai szerint havonta 16 ezer kelet-európai munkavállaló érkezik a régi uniós országokba. Ez némileg felülmúlja az előzetesen 5–13 ezerre becsült számot. Az EUobserver szerint a legtöbben a vendéglátó-, az építőiparban, valamint a közlekedés területén helyezkednek el, vagyis zömében nem diplomás munkavállalókról van szó. Nagy-Britannia a csatlakozástól számított egy éven belül 232 ezer kelet-európai munkavállalót fogadott, és a brit kormány állítása szerint még jelenleg is megközelítőleg 600 ezer szakember hiányzik az egészségügyi ellátásban, valamint az építőiparban. Írországban 2005 augusztusáig 128 ezren vállaltak munkát, Svédországba pedig 2005 október elejéig 16 ezren érkeztek.
A munkanélküliség mellett a bérszínvonal a másik olyan tényező, ami miatt a kelet-európai munkaerő beáramlását elutasítják a régi tagok. Az építőiparban például a nyugat-európai bérek háromnegyedéért is elvállalják a munkát az újonnan csatlakozott országokból érkezők – írta a New York Times. A csatlakozási szerződés értelmében a tagállamoknak jövő áprilisig kell dönteniük arról, hogy a következő három évre is fenntartják-e a szigorított munkaerő-piaci rezsimet vagy sem. A magas munkanélküliséggel küszködő Ausztria, Németország és Franciaország nem enged, a spanyol kormány a liberalizálás mellett foglalt állást, más országokban pedig a munkavállalási engedély rendszerének fenntartásáról és automatizálásáról beszélnek. Újabb hírek szerint viszont már Helsinki is munkaerő-piaci nyitást fontolgat (NAPI Gazdaság, 2005. november 11., 6. oldal).
