Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Míg az államilag finanszírozott képzési helyek száma nem változik jövőre, a szakstruktúrát már a piaci igényekhez közelítené a kormány. A Magyar Hírlap értesülése szerint a 62 ezer államilag finanszírozott helyen belül nő jövőre a műszaki, a természettudományos és a szociális jellegű diplomát kibocsátó szakokon a támogatott keretszám, továbbá száz fővel bővül a felvehető orvostanhallgatók létszáma is. Ezzel szemben az évről évre a népszerűségi listákat vezető szakokon mérsékli a támogatott férőhelyek számát az Oktatási Minisztérium (OM), így jövőre kevesebben kezdhetik meg tanulmányaikat állami finanszírozásban a közgazdász, a jogi és egyes bölcsész szakokon, mint a kommunikáció, a politológia, valamint egyes nyelvi szakokon.
Nehéz a jogászok kenyere?
A jogászok esetében rosszabb a helyzet, amit az is mutat, hogy jogi területre nem keresnek állásbörzén vagy fejvadász által embert a cégek, mivel egyébként is rengeteg frissen végzett szakember közül válogathatnak. Évente megközelítően háromezer jogász végzettségű fiatal hagyja el a felsőoktatási intézményeket, akik az államigazgatás mellett az ügyvédi irodáknál, a jogi tanácsadó cégeknél, de politikai területen is reménykedhetnek karrierben. Ügyvédi pályára jellemzően csak a legtehetségesebb végzősök és a „jogászdinasztiák” leszármazottai léphetnek rövid időn belül, az ügyészségek és a bíróságok pedig évi 150-180 álláshelyet kínálnak frissen végzetteknek, így itt akár nyolcszorosára is dagadhat a túljelentkezés. A kezdő, illetve a rövid időn belül elérhető fizetések nagysága pedig meglehetősen eltérő: egy-egy vállalati jogi tanácsadó havi 300-400 ezer forintot is kap, míg az ügyvédjelöltek jövedelme a minimálbér és havi 200 ezer forint között szóródik, de sok helyen egyáltalán nem kapnak fizetést a pályakezdő jogászok, sőt a munkáltatói terheket is állniuk kell.
Jól menő mérnökök
Mindemellett nem lehet állítani, hogy a természettudományi és a műszaki végzettségűek iránt egyöntetűen élénk lenne a kereslet a munkaerőpiacon, az utóbbi időszakban a villamos- és gépészmérnökök iránt nőtt az érdeklődés, stagnáló keresletet regisztráltak viszont az informatika és a műszaki menedzser szakot végzettek körében. A pályakezdő mérnökök fizetésének szintje pedig nagyjából megegyezik a gazdasági területre jellemző kezdő fizetés mértékével, azaz 200 és 250 ezer forint között szóródik. Az EU-csatlakozással megnyílt külföldi munkaerő-piaci lehetőségek a diplomás szakmák közül egyelőre az egészségügyi dolgozók, illetve az orvosok esetében éreztetik elszívó hatásukat. Az elmúlt két évben készült felmérések szerint a végzős orvostanhallgatók jelentős része próbálna szerencsét külföldön, noha egyelőre jelentős akadálya ennek a nyelvtudás hiánya. Emellett ugyanakkor több munkaközvetítő cég foglalkozik egészségügyi dolgozók Nagy-Britanniába és Olaszországba való kiközvetítésével.
Hallgatói preferenciák
A szaktárca által tervezett keretszám-változtatás iránya nagyjából megegyezik a piaci igényekhez némi késéssel igazodó felvételi szakválasztás változásának irányával is – igaz, ezt az idén jelentősen befolyásolta a kétszintű érettségire való átállás is. Noha még mindig az egyetemi szintű közgazdasági képzés vezet közel 4,2 ezer jelentkezővel, idén már nem folytatódott a szakcsoport népszerűségének erősödése. A valamivel több mint 4 ezer jelentkezőt vonzó jogi pálya népszerűsége erősen csökkent 2003-ban és 2004-ben, idén viszont már stagnált. A szintén keretszámcsökkentésre váró bölcsész szakterületen egyedül az angol nyelv és irodalom szakot választották idén kevesebben, a magyar, a történelem és a pszichológia szakokra tovább bővült a jelentkezők száma. Megvonja a támogatott helyek egy részét a kormány a népszerűségi lista hatodik és hetedik helyén álló kommunikáció szakoktól is, holott az egyetemi szintű képzés esetében még az idén is bővült a médiába, pr-, vagy egyéb kommunikációs területre igyekvő fiatalok köre (összesen több mint 5,3 ezren jelentkeztek).
A nagyobb támogatásban részesülő szakcsoportok közül az orvostudományi, a gépészmérnöki és a villamosmérnöki szakok kerültek be idén a legnépszerűbb 20 szak listájába, az orvosi képzés esetében immár évek óta folyamatos növekedés tapasztalható.
