Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyelvoktatási piaci kereslet kismértékű átrendeződése várható az új kétszintű érettségi rendszer bevezetésétől, pontos kalkulációkat azonban még nem ismer a szakma. Az idegen nyelvi érettségi és a nyelvvizsga viszonya két lépcsőben alakul át. Jövőre a középfokú C típusú nyelvvizsga még a jeles emelt szintű nyelvi érettségivel lesz egyenértékű, a nyelvi bölcsészképzésbe azonban csak az emelt szintű matúra megfelelő szintű letétele után lehet bekerülni. A következő évben viszont már nem válthatják ki a tanulók nyelvvizsgával a nyelvi érettségit, sőt minden végzősnek kötelező lesz letenni az alap- vagy az emelt szintű nyelvi érettségit. A döntés érzékenyen érinti a nyelviskolák piacát, mivel a 17–18 éves korosztályból kerül ki a legtöbb nyelvvizsgázó.
Az új rendszer nyelvoktatási piacra gyakorolt hatásaival kapcsolatban egyelőre csak becslések vannak. Légárdi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint a következő években csökken a nyelvvizsgázók száma, ez azonban nem okoz egyértelműen piacvesztést a nyelviskolák számára. Az egyelőre nem látható ugyanis, hogy a középiskolák fel tudják-e készíteni a tanulókat az emelt szintű nyelvi érettségire. Az átmeneti 2004/2005-ös tanévben, illetve 2005 végéig még sokan kihasználják, hogy érettségijük kiváltható egy nyelvvizsgával, mivel attól félnek, hogy az új vizsgarendszer nehezebb lesz az eddigieknél – véli Légárdi.
Szakmai szempontból teljesen megállja a helyét az új nyelvi felmérő, és jelentős mértékben nem különböznek a feladattípusok az eddig ismert nyelvvizsgarendszerekétől – mondta lapunknak Pálmai Dezső. A Danubius Nyelviskola igazgatója szerint a középiskolai tanárok által is nehéznek tartott emelt szintű érettségi helyett a diákok az alacsonyabb szintűt választják majd, ami ugyan nem nyelvvizsga értékű, de pontot jelent a továbbtanulásnál, és közben letesznek egy másik nyelvvizsgát is, amelyért szintén többletpontot kapnak. A középiskolai nyelvórákat nyelviskolai leckékkel kiegészítő diákok számában nem vár ugyanakkor jelentős változást az igazgató, hosszú távon azonban a piac szűkülését prognosztizálja. Nyugat-európához hasonlóan Magyarországon is előbb-utóbb megerősödik az állami nyelvoktatás, így négy-öt éven belül átalakulhat a piac, a kisebb nyelviskolák fúziójára lehet számítani.
Rövid távon nyelviérettségi-felkészítők meghirdetésével reagált a Danubius Nyelviskola a várható változásokra, a nyári kurzus hallgatói azonban azt jelezték, hogy elsősorban a nyelvvizsga miatt vállalkoznak a tanfolyamra.
A klasszikus nyelviskolákat jellemző bizonytalansággal szemben a kétszintű érettségi-előkészítőkre szakosodott DFT-Budapest a nyelvi kurzusokra jelentkező tanulók számának jelentős növekedésével számol, mivel a nyelvi matúra kötelezővé tétele által a 17–18 éves korosztály jóval nagyobb köre vált érdekeltté – mondta a NAPI Gazdaságnak Szappanos Noémi oktatási igazgatóhelyettes. A felmérések szerint éppen a 17–18 éves korosztályból kerül ki a legszélesebb nyelvvizsgázó réteg. A szeptemberben kezdődő tanévben ezer diák jelentkezésével számol az ország vezető központi egyetemi előkészítő szervezete. A szakértő szerint az eddigiektől alapvetően eltérő módszertant kell alkalmazni a felkészítés során a módosuló feladattípusok miatt.
