Mintegy 80 ezer, hivatalosan munkát vállaló külföldi él ma Magyarországon, egy részük valamely nemzetközi gazdasági társaságnál vagy intézménynél tölt be kulcspozíciót (speciális képzettséget igénylő munkakört), és a külföldi intézmény szervezésében került az országba. Ezek száma vélhetően nem nő radikálisan az uniós csatlakozás után sem, nincs realitása annak, hogy Magyarországot ellepjék a külföldi munkavállalók – mondta lapunknak Varga Katalin, a Settlers Kft. ügyvezetője.
A cég szolgáltatásait főként magyarországi telephellyel rendelkező külföldi társaságok veszik igénybe külhoni alkalmazottaik magyarországi munkavállalásának ügyintézésére. A munkavállalói engedélyek megszerzése gyakran bonyolult folyamat. A nem kulcspozícióknál az eljárás menete a következő: először minden munkahelyet magyar munkavállalók számára hirdetnek meg; azt is, amelyről biztosan lehet tudni, hogy nem találnak rá itthoni munkaerőt. Amennyiben az állást magyar munkavállalókkal 30 napig nem tudják betölteni, akkor lehet kérni a lehetőséget külföldiek számára is. Május elsejét követően a magyarok után első körben az uniós tagországokból érkezőket rangsorolják. Ugyanakkor olyan helyzet is előállhat, hogy ha egy cég saját, nem uniós tagországbeli munkatársát kívánja pozícióba helyezni, nem teheti, amennyiben a meghirdetett állásra az EU-ból már jelentkezett valaki. Ha egy uniós munkavállalót a cég külföldi leányvállalatához rendelnek ki mint kulcsszemélyt, akkor az első 30 napos procedúra elhagyható.
A Magyarországra érkező, főként vezető pozíciót betöltő munkatársak különböző igényekkel lépnek fel: sokan olyan luxuskörülmények közé akarnak kerülni, amelyet otthon sem értek volna el. Míg mások, főként a projekt jellegű munkákra érkezők, megelégednek egy lakással. A tapasztalatom szerint hosszabb idő eltöltése után sok külföldi nem szívesen megy el, mivel megszeretik Magyarországot – mondta Varga.
KERET1
A múlt heti kormánydöntést követően Magyarország a viszonosság elvét alkalmazza minden uniós tagországgal szemben. A viszonosságból eredő megszorítások nem vonatkoznak az egy évet megszakítás nélkül Magyarországon dolgozókra, akik a továbbiakban automatikusan és korlátlanul vállalhatnak munkát. Azok az országok, amelyek akadályokat gördítenek a szabad munkaerő-áramlás elé, Magyarország részéről is hasonló megszorításokra számíthatnak. Az uniós csatlakozási szerződés értelmében a jelenlegi tagországok minden különösebb indoklás nélkül két évre bezárhatják munkaerőpiacukat, ezt követően újabb három évig tartó megszorításról dönthetnek saját hatáskörben, de itt már elengedhetetlen az indoklás. Ezt csak akkor hosszabbíthatják meg további két évvel, ha a nyitás bizonyíthatóan jelentős munkaerő-piaci torzulásokat okozna, és akkor is csak az EU Bizottság engedélyével.
