Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly átlagosan 6,29 százalékkal növekedtek az igazgatói jövedelmek, a menedzsment ennél magasabb, 6,59 százalékos bérfejlesztésben részesült - a Hewitt Inside Consulting (HIC) felmérése szerint. A mediánértékek ennél alacsonyabban alakultak: a felső vezetői középérték 5,45, a menedzseri pedig 5,8 százalék volt. A fizetésemelés mértéke 1-2 százalékkal maradt el a 2002-es szinttől.
A HIC által megkérdezett vállalatok zöme évente egyszer, 14 százaléka kétszer végez béremelést, a cégek 10 százaléka egyéb szempontok szerint alakítja bérfejlesztési gyakorlatát. A versenyképes javadalmazási rendszer kialakításakor a vállalkozások többsége (62 százalék) egy bizonyos iparág adatait, 26 százaléka minden iparág jellemzőit figyelembe veszi. Ezenfelül jelentős szerepet kap a teljesítmény alakulása is. A HIC felmérése szerint 2003-ban nőtt azon cégek aránya, amelyek az alapfizetés és a teljes jövedelem alapján átlagos kategóriába sorolják magukat.
Az inflációhoz illeszkedő bérfejlesztési politika tendenciája alapvetően nem változik az idén. A fizetésemelések tavaly tervezett mértékétől valószínűleg elmarad majd a magvalósuló bérfejlesztés, így az 6,5 és 7,5 százalék között szóródik 2004-ben - véli Bábosik Mária, a Hay Group Tanácsadó Kft. (HG) ügyvezető igazgatója. (Ez gyakorlatilag megegyezik az év egészére várható éves inflációval.) Az alapbért a piac és a munkáltatónál betöltött pozíció határozza meg, így az alapbér növekedésének tendenciáját nem befolyásolja majd közvetlenül az uniós csatlakozás. A magyar munkaerőpiac sem a jelenlegi tagállamok, sem a velünk csatlakozók irányában nem nyílik meg teljesen május elsejétől, így a bérviszonyok átrendeződésére a középvezetőknél sem lehet számítani. Az EU-csatlakozás inkább a mozgó, illetve teljesítményarányos jövedelmek vonatkozásában járhat érdemleges változással. Az uniós piacnyitás révén jelentős teljesítményjavulást elérő cégeknél növekedhet a mozgóbér, illetve bónusz mértéke, ellenkező esetben pedig csökkenhet - mondta Bábosik.
A felső vezetői munkakörökben a teljesítmény alapján kialakuló mozgóbér jellemzően 50 százalékos arányt képvisel, a juttatások a jövedelem 15 százalékát teszik ki átlagosan. Középvezetői szinten a mozgóbér a teljes jövedelem 20-30 százalékát érheti el, mivel a középvezetői szint a vállalat teljesítményére korlátozottabb ráhatással rendelkezik - derül ki a HG felméréséből. A vállalatok javadalmazási politikáját egyre inkább hivatalos szabályrendszer határozza meg. Általánossá válik a vezetők hosszú távú (egy éven túli) motiválása. A tavalyi adómódosítások kapcsán kedvező környezet alakult ki az elismert program keretében történő részvényjuttatáshoz, így számos multinacionális cég honosítja már kidolgozott rendszerét Magyarországon. Szinte általános javadalmazási eszközzé vált az elmúlt években az önkéntes magán-nyugdíjpénztári, életbiztosítási és egészségpénztári hozzájárulás. A HG által megkérdezett vállalatok 60 százaléka alkalmazza az utóbbi két eszközt a felső vezetői pozícióra jellemző stresszterhelés kompenzálása végett.
Egyre jellemzőbb a cafeteria-rendszer terjedése. A választható, béren felüli juttatásokból összeállított keret jellemzően 150 ezer forint körül alakul munkavállalónként évente. A természetbeni juttatások adószabályainak módosulása várhatóan a cafeteria terjedését segíti majd elő. Szakemberek szerint a cégek az adózási szabályoknak megfelelően átalakítják juttatási struktúrájukat.
Felső vezetői szinten nem jellemző, hogy a jövedelmeket funkcionális szempontból differenciálnák a cégek. Az éves bruttó jövedelem 2003-ban 13,6 és 10,4 millió forint között szóródott, középvezetői szinten jellemzően 4 és 6 millió forint körül mozogtak a fizetések a HIC statisztikája szerint. A funkcionális differenciálás elsősorban az adott cég tevékenységétől függ, a pénzügyi és jogi területek javadalmazása azonban kiugrások nélkül, dinamikusan növekszik - mondta Molnár Andrea, a HIC HR-tanácsadója. Az ügyfélszolgálat, az értékesítés és a marketing a termelő és értékesítő vállalatoknál lehet jobban megfizetett. Az utóbbi években a marketing és az informatika voltak a hullámszerűen magasan értékelt területek, a PR még mindig kiemelten díjazott, a mérnöki és ipari területek hagyományosan nem járnak az élen - említette Bábosik.
