Érezhető a különbség a 2008. augusztus előtt megkötött hitelszerződések feltételei és az azóta tárgyalt ügyletek között. A megváltozott gazdasági környezetet figyelembe véve kevés az olyan új ügylet, amely a banki elvárásoknak megfelel. Nyilván az élet kialakítja majd azt a feltételrendszert, amely mellett a bankok és az ügyfelek számára is megéri a finanszírozás, de ma ez ritkán jön össze - hangsúlyozza Deák Tamás.
Mint mondja, a legnagyobb korlát a kereslet visszaesése, emiatt rendkívül nehéz olyan beruházást kitalálni, amely a mai környezetben is képes jövedelmet termelni. Nehéz például több ezer eladatlan új budapesti lakás mellett olyan lakóparkprojektet kidolgozni, amely jövedelemmel kecsegtet befektetői szemmel. A potenciális irodafejlesztések helyzetét külön hátráltatja, hogy a szektort éppen túlkészletezés idején érte el a válság, emiatt pillanatnyilag csak a kiemelt helyszínre tervezett, különleges adottságú projektek sikeresek. Az átmeneti beruházási szünet persze jót fog tenni a piacoknak, hiszen időt enged a kínálat felszívására.
A megcsappant aktivitás oka a megváltozott elvárásrendszer is. A folyamatos konjunktúrához szokott rendszerekre kijózanítóan hatott a gazdasági visszaesés, és most a döntéshozók óvatosak. Új egyensúlyi helyzetet kell találni, amelyről az is elképzelhető, hogy a bankszektor szűkülésével fog járni, de új finanszírozási formákat is hozhat - véli a szakember. Az eddiginél jelentősebb szerepet kaphat a mezzanine finanszírozás. Ebben a konstrukcióban az alárendelt, vagyis a mezzanine finanszírozó egy magasabb hozam reményében vállalja, hogy csak akkor kap kamatot, amikor a bank már hozzájutott az őt megillető összeghez. Az új egyensúly nem azzal jár majd, hogy mindenki visszavesz kicsit a tevékenységéből, hanem azt jelenti, hogy néhányan elmaradnak, a prosperálók pedig mást csinálnak vagy másként működnek, mint korábban, továbbá beléphetnek egészen új szereplők is - hangsúlyozza Deák.
Az új szerződések ritkulása ellenére az intenzív munka nem állt le és mára a legtöbb pénzintézet felmérte kockázatait is. Jelen gazdasági helyzetben elhamarkodott volna bármit kivinni a piacra, ezért eddig nagyon kevés effektív veszteséget realizáltak. Mivel azonban a látens veszteségeknek a beszámolókban azért tükröződniük kell, még inkább megnő a megfelelően zárt monitoring és nyilvántartási fegyelem jelentősége - emeli ki Deák.
A projektfinanszírozási szakember úgy látja, az állam szerepe markánsan felértékelődött a hitelezésben és a beruházások indításában is. Az új ügyletekben - mert azért vannak ilyenek - gyakran fellelhető valamilyen szintű állami szerepvállalás. Ugyanezt a szerepet töltik be a multinacionális cégek, melyek prudens tőkeellátottsága olyan előnyt jelent, amellyel a jelen helyzetben is bankképes beruházások indulhatnak. Emellett ígéretes, hogy megjelent az a beruházói kör, amely elfogadja a mai szigorú hitelfeltételeket, mert azzal számol, hogy évek múlva kedvezőbb feltételű hitellel váltja majd ki a mostanit. Az ilyen projektek olyan időpontban tudnak piacra lépni, amikor kevés más beruházás valósul meg. Deák szerint a lakásszektor miatt nincs ok az aggodalomra, a lakás az érték kifejezője a kisbefektető számára. Új lakásra mindig van igény, s a fejlesztések leállása azzal jár, hogy a piac feléledésekor az eladatlan új lakások eladhatóvá válnak.
Más a helyzet a jövedelemtermelő ingatlanokkal, ezek vesszőfutására előbb számítani lehet: egy szállodánál, irodánál vagy raktárnál valamikor meghúzzák a vonalat - állítja a szakember. Egy idő után ki kell mondani, ha rossz helyre épült és nem adható bérbe, ekkor az értéke jelentősen csökkenhet. Egy lakóháznál ez árnyaltabban játszódik le, enyhébben csökken az ára.
Jelenleg a nemzetközi refinanszírozási kamatszint történelmi mélyponton van, ennek következményeként miközben a beruházási ügyfélkör terhei lényegesen nem változtak, a bankok többé-kevésbé érvényesíteni tudták az országkockázat miatt megnövekedett beszerzési költségeiket a kamatfelárban. Új projektek esetében viszont már a profit termelése is fontos szempont, ezért nagy számban csak akkor indulnak be, ha mind az általános gazdasági helyzet, mind a javuló országkockázat elősegíti ezt. Ezért projektfinanszírozási szempontból várhatóan jövőre nem lesz nagy áttörés, 2011-ben azonban már elindulhatnak új beruházások és ahhoz a finanszírozásnak is gőzerővel folynia kell - hangsúlyozza a szakember.
