Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lassul az irodapiac, a fejlesztések egy része leállt, a bérbeadások ritmusa sem éri el a korábbi szintet. Míg a krízis előtt egy spekulatív alapon épített irodaház területének 30-50 százalékát már az átadás évében kiadták és a második évre nagyjából háromnegyedéig, majd a következő egy év alatt gyakorlatilag teljesen megtelt, ma már arra lehet számítani, hogy a harmadik évre jó, ha az épület háromnegyede telik meg bérlőkkel - állítja Lovro Adrienn, az iroda- és retail-fejlesztésben is aktív Ablon ügyvezetője.
Alaposan lefékeződött a kibocsátás is, a szakember úgy véli, 2010-ben alig lesz új épület a piacon, eddig már legalább 100 ezer olyan tervezett négyzetméterről tudni, amelynek az építése nem kezdődött el, noha az átadását 2010-re jelezték. Lényegében azok a tervezett ingatlanok biztos nem kerülnek piacra jövőre, amelyeknek a fejlesztése 2008 szeptemberéig nem kezdődött meg, de a már beindított projekteknél is számítani lehet csúszásokra, így összességében Lovro Adrienn idén mintegy 160 ezer négyzetméter új irodaterületre számít. Mint mondja, a jelentős átalakulások miatt a szokványos megoldások ideje lejárt, alkalmazkodni kell a preferencia-sorrend változásaihoz, az árak és a várható profit módosulásához. Az irodafejlesztőknek a telekárak esése például olcsóbbá teszi a fejlesztést, ekképpen rugalmasabb bérletidíj-meghatározást tesz lehetővé, s ez a lehetőség új területek felé fordíthatja a figyelmet. A hangsúly a már bejáratott térségekről új csomópontokra tevődhet - a szakember többek között éppen a Váci útinál lényegesen alacsonyabb telekárakkal magyarázza a dél-budai irodaközpont előtérbe kerülését.
A bérleti díjon való spórolás a bérlőket is költségtakarékosabb megoldások felé vezeti. A válság miatt bekövetkezett lassulás több időt hagy a tevékenység átgondolására, átstrukturálására, a munkaszervezésben, hatékonyságban, üzemeltetési, szolgáltatási színvonalban való előrelépésre - teszi hozzá, ezek eredményeként pedig könnyebb megtartani a régi vagy megszerezni az új bérlőket. A korábban egyszerre négy projekten is dolgozó Ablon-nál jelenleg egy fejlesztésre, a Blaha Lujza téri Europeum szálloda és kereskedelmi központ befejezésére koncentrálják az erőforrásokat, emellett zajlik a már a múlt év végén, a Kacsóh Pongrác úti felüljárónál elkészült - 8400 négyzetméteres, már 40 százalékban telített - M3 Business Center második fázisának a bérbeadása. A különösen hatékony térkihasználással tervezett, középfolyosós épületben 12 euró az irányadó bérleti díj. Egyelőre leállították a Váci úti Lomb Business Center építését - ez megfelelő finanszírozás esetén folytatódhat -, a négy szint mélygarázs már elkészült, így legalább nyolc hónapos előnyben lesz a projekt az újraindulásnál az akkor kezdőkhöz képest, több előkészített, már építési engedélyt kapott irodaház kiviteli tervét pedig csiszolgatják. Ezek közé tartozik a Lomb Business Centert kiegészítő Platán B.C., az Árpád híd pesti oldalához tervezett, zöld elemeket felvonultató New Age B.C., a zuglói Erzsébet B. C. és a dél-budai High Tech Park. A bérlők költözési hajlandóságával kapcsolatban Lovro Adrienn elmondta, hogy a költözéssel járó pluszköltségek - 30-70 euró négyzetméterenként az irodakialakítás, plusz az esetleges ügynökségi jutalék - jellemzően helyben maradásra ösztönzik a bérlőket. A bérleti szerződés meghosszabbítása megtakarítást jelenthet a bérbeadóknak is az ügynökségi jutalékon és a bérlemény kialakításának költségein, ami a bérbeadóknak is nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé, többet hajlandóak engedni listaáraikból vagy kedvezőbb konstrukciót tudnak ajánlani az általuk egyébként már jól ismert bérlőjüknek. Ettől függetlenül azonban az üzemeltetéssel való elégedetlenség költözésre késztetheti a bérlőket. Az irodaházait saját üzemeltetésben tartó Ablon ügyvezetője úgy tapasztalja, hogy sokat nyom a latba, ha a bérbeadó és az üzemeltető azonos, ez rendszerint jelentősen megkönnyíti a problémák kezelését és a bérbeadó-üzemeltetőt magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtására ösztönzi.
