Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Takács Péter értékesítési vezető, Tópark
Úgy gondolom, hogy a közelmúlt extrém magas euróárfolyama sokkal komolyabb problémát jelent a piacnak, mint maga a 9 eurós bérleti díj, bár arra ösztönözheti a bérlőket, hogy elgondolkodjanak, a jelenlegi helyükön vagy esetleg máshol tudnak-e költséghatékonyabban működni, illetve érdemes-e körülnézni a piacon. Ez a tarifa arra jó, hogy ki-ki elgondolkodjék a saját épületében beállított bérletidíj-szinten, különös tekintettel a környéken lévő irodaházakra. Egy ilyen lépés elsősorban azoknak a befektetőknek célszerű, akiknek a portfóliójában több ház is van, és csupán egynek a bérbeadása jelent problémát. Ebben az esetben a "jól" kiadott házak jövedelemtermelése kiegyenlíti az akciós épület bevételeit. És akkor is lehet így akciózni, ha valaki saját forrásból fejleszt, és nem banki hitelből, bár ez nem igazán életszerű helyzet. A projektfinanszírozás költségeit ugyanis a 9 eurós bérleti díj nem fedezi, és természetesen a fejlesztő profitját sem, feltéve, ha valaki valóban minőségi A kategóriás irodát akar kialakítani. Ez nagyjából az önköltségi árnak felelne meg, finanszírozási költség nélkül, de mivel a projektek túlnyomó része hitelből finanszírozott - méghozzá nagyon erősen -, ezt irreálisnak tartom. A korrekt, A kategóriás kínálat Budapesten a 13-18 euró közötti sávban mozog. Egy ilyen kínálati bérleti díj átmenetileg alkalmas ugyan a stressz alatt álló épületek üres területeinek feltöltésére, de ahogy az épület megtelik, még nagyobb lesz a nyomás a tulajdonosokon, tehát nem gondolom, hogy az első bérlők aláírása után ez tovább tartható.
Az irodabérleti díj természetesen nagyon fontos, főleg a költségtakarékosság idején, azonban nem az egyetlen és nem is feltétlenül a legfontosabb tényező a választásnál. Alapvető a helyiség beosztása, ugyanis az határozza meg az egy dolgozóra jutó terület, így a bérleti díj nagyságát, ami akár jelentősen is eltérhet a négyzetméterenként megadott összegtől. Fontos a külső-belső kialakítás, az üzemeltetés és az egyéb kedvezmények, mint például a bérletidíj-mentes időszak vagy a költözési, illetve az irodakialakítási költségek. Számít az elhelyezkedés, a méret, a közlekedés, a közös területek aránya, a szolgáltatások sokszínűsége. Fontos, hogy hány négyzetméterenként jár egy parkolóhely. Aki komoly hozzáadott értéket teremt az épületében, akár építészeti, akár műszaki-technikai vagy szolgáltatási szinten nyújt az átlagosnál szélesebb körű kényelmet, netán parkot épít hozzá, az nem hirdeti áron alul a területeket. És az sem, aki mostanában - vagyis a válság előtt - vásárolt irodaházat, mert akkor a megtérülési számításait alaposan át kellene írnia. Nagy kavarodásra nem számítok e tekintetben a piacon, ha az idei átadásokat nézzük, a prognózisok szerint 200-250 ezer négyzetméterre számíthatunk, de a valóságban ez akár 150 ezer négyzetméterre is olvadhat. De a tervezett mennyiség is csak a teljes potenciál 12 százaléka. Ha az átadott épületekben mindenki beáll erre az átlagosnál nagyjából 20 százalékkal alacsonyabb szintre, az sem jelent többet kétszázalékos leárazódásnál, ez pedig nem rázza meg alapjaiban a helyzetet. Mindazonáltal referenciaépület lehet belőle, legalábbis a dél-budai régióban.
