Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
2000 óta hatályos a Balaton-törvény, melynek módosítására, illetve annak elfogadására 2008 júniusában került sor. A törvény módosításakor fontos szempont volt, hogy a Balaton-törvény megőrizze az eddigi szabályozási eredményeket, ugyanakkor érvényesüljenek az egyedi övezetekre vonatkozó szabályok is. Az új területrendezési terv fő célja a balatoni táj védelme, valamint az idegenforgalom minőségi feltételeinek megőrzése a térség kiegyensúlyozott területi fejlődésének biztosítása mellett. Az új Balaton-törvény számos környezetvédelmi garanciát is tartalmaz. A módosítás során hangsúlyos elem volt a környezeti szempontból kedvezőtlennek ítélt folyamatoknak, mint például az építési telkek megszaporodásának és az értékes táji elemek eltűnésének korlátok közé szorítása.
Mindezek ellenére Sólyom László nem értett egyet a törvénytervezet azon rendelkezésével, mely szerint a jövőben korlátozás nélkül belterületbe lehetne vonni olyan területeket is, amelyeken nincs megfelelő csatornahálózat, valamint azzal, hogy a törvény lehetővé tenné a partinak és part közelinek nem minősülő településeken az építési engedélyek kiadását akkor is, ha hiányzik a szennyvízcsatorna-hálózat és a megfelelő kapacitású tisztítómű.
Az államfő környezetvédők által is helyeselt döntése érintheti a Balaton térségében tervezett beruházásokat is. Ha az Országgyűlés nem fogadja el a törvény módosítását, amely 2015-ig kitolná a Balatontól távolabb eső településeken a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének végső határidejét, akkor a beruházók az engedélyek megszerzéséhez kénytelenek lennének először kiépíteni a csatornahálózatot, ami jelentősen elodázná a beruházások megkezdését.
