BUX 139081.97 -0,51 %
OTP 45520 -0,63 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Egyre többet kérnek a kaszagyárért

2009. január 21. szerda, 23:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ezúttal 880 millió forintra nőtt a felszámolás alatt lévő Szentgotthárdi Kaszagyár, Mezőgazdasági Gép- és Fémtömegcikkgyártó Rt. telephelyének nettó irányára - tudta meg lapunk Szabó Ernő felszámolóbiztostól, a Pecuniaagora Zrt. munkatársától. A huszadik század elején alapított, hitelezőinek 350 millió forinttal tartozó társaság csaknem háromhektáros területéért nettó 450, a több mint négyhektáros belterületi ingatlanáért 420 millió, míg az iparvasútért 10 millió forintot kérnek. A pályázóknak az ajánlattételhez összesen 102 millió forint bánatpénzt kell befizetni. Az osztrák határ közelében lévő, kiváló adottságú terület értékét növeli, hogy mellette elkészült a város tulajdonában lévő fürdőkomplexum, valamint az elmúlt években a terület beépítési lehetőségei is tisztázódtak. A kaszagyári ingatlanokat a legutóbbi, tavaly októberi pályázaton még nettó 680 millió forintért hirdették meg, míg a felszámolás elindulása után nem sokkal, 2002 elején ezekért 600 millió forintot kértek. A most megjelent kiírásra február közepéig lehet ajánlatot benyújtani.
Az ingatlanok értékesítését sokáig hátráltatta, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2002-ben ideiglenes védettség alá helyezett a kaszagyár területén lévő két épületet (egy XVIII. század végén épült majorságot és egy 1904-ben elkészült központi irodaépületet). A gyárépületet és a benne lévő berendezéseket 2005-ben műemlékké nyilvánították. Ráadásul időközben a szentgotthárdi önkormányzat úgy döntött, hogy a városfejlesztési tervében is számol a kaszagyári ingatlanokkal. Várhatóan több közintézmény is a területen kap majd helyet. A fejlesztéseket a helyhatóság vállalkozói tőke bevonásával tervezi megvalósítani.
Az ország első és egyetlen kaszagyárában kezdetben kaszákat, sarlókat, kapákat, ásókat és fejszéket gyártottak. A második világháború után hadiüzemként, később a győri Rába leányvállalataként működött. A gyárat 1993-ban alakították részvénytársasággá, majd a privatizációt követően 80 százalékban két magánszemély, 20 százalékban pedig a város tulajdonába került. Ekkor már elsősorban kézi szerszámokat, kovácsolt motorelemeket és talajmegmunkáló gépeket készített. A cég rendelésállománya azonban a kilencvenes évek második felétől fokozatosan csökkent. A finanszírozási gondokat létszámcsökkentéssel, illetve hitelfelvétellel igyekeztek orvosolni, de az ezredforduló évében kiderült, hogy a nagy múltú gyár menthetetlen. A cég felszámolását 2001 júliusában rendelte el a bíróság.

Körtési Zsolt
Körtési Zsolt

Ez is érdekelhet