Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Csaknem két év szünet után újra pályázatot írt ki a felszámolás alatt lévő Szentgotthárdi Kaszagyár, Mezőgazdasági Gép- és Fémtömegcikkgyártó Rt. vagyonára a Pecuniaagora Zrt. A cég Szentgotthárd központjában lévő, három helyrajzi számon nyilvántartott telekből álló, összesen valamivel több mint héthektáros ipartelepének – az ingatlanon álló épületek összalapterülete 15,7 ezer négyzetméter – irányára nettó 680 millió forint. (Az első pályázaton, 2002 januárjában még 600 millió volt az irányár, míg a legutóbbi, 2005. júliusi meghirdetésen már 500 millió forinttal is megelégedett volna a felszámoló.) Az ajánlatokat június 15-éig lehet benyújtani és legkésőbb eddig kell befizetni a 102 millió forintos bánatpénzt is.
A kaszagyári ingatlanok értékesítése valójában már jóval korábban, csaknem öt éve megfeneklett – mondta lapunknak Szabó Ernő felszámolóbiztos. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) ugyanis 2002-ben ideiglenes védettség alá helyezte a területet, majd az egy év lejártával újabb 12 hónappal meghosszabbította a műemléki védelmet, amelyet végül 2005 áprilisában véglegesített. (Védettséget az 1904-ben épült központi irodaépület és az egykori ciszterci majorság XVIII. század végén emelt épülete kapott.) Az ideiglenes műemléki védelem sok befektetőt elriasztott (hiszen nem lehetett pontosan tudni, hogy az ingatlanegyüttes mely része kap végleges védettséget). Időközben ráadásul kiderült, hogy Szentgotthárdnak nincs komplex városrendezési terve, hiányoznak azok a konkrét határozatok, amelyek alapján a lehetséges befektetők tudhatják, mit is építhetnek a területre.
A Pecuniaagora ezért elkészíttette az ingatlan beépítési tervét, amelyet a város képviselő-testülete idei februári ülésén megtárgyalt, és alkalmasnak talált arra, hogy ennek alapján elkészítse az ingatlan szabályozási tervét. Az elképzelés szerint a vegyes funkciójú, lakó, iroda, kereskedelmi és idegenforgalmi célokra hasznosítható kaszagyári területnek a 30-40 százalékát lehet beépíteni. A két védett épületen kívül minden mást le lehet bontani, amivel még több mint 14 ezer négyzetméter szabadul fel. A képviselő-testület döntése szerint a területen kell kialakítani az új városházát is, mégpedig úgy, hogy a ciszterci majorság megmaradt épületéhez igazítanák. (Az elképzeléssel a KÖH is egyetért.) Az így létrejövő 2000 négyzetméteres ingatlant ppp-konstrukció keretében valósíttatná meg az önkormányzat, amely tizenöt-húsz éves futamidővel számol. Szabó Ernő szerint ez a konstrukció a kaszagyár leendő tulajdonosának is jól jöhet, hiszen így hasznosítani lehet az egyik védett műemlék épületet, amelynek egyébként nehéz lenne funkciót találni. (A város tervei szerint a másik védelem alatt álló ingatlanba a helyi múzeum költözhetne át.)
A felszámolóbiztos véleménye szerint egyébként a területen elsősorban kereskedelmi funkciójú ingatlanokat érdemes felépíteni, mert a környéken hiány van az ilyen jellegű, színvonalas egységekből. Emellett szóba jöhet még az idegenforgalmi hasznosítás is, hiszen hamarosan elkészül Szentgotthárd termálfürdője, amelyhez kapcsolódhatna a kaszagyári terület fejlesztése.
