Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Noha a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) tervezetében szerepelt, a tárcaközi egyeztetéseken is átment, végül a Magyar Bankszövetség véleményét elfogadva az igazságügyi és a pénzügyi tárca nem támogatta a csőd- és felszámolási eljárásról szóló törvény azon módosítását, amely visszaállította volna azt a szabályt, hogy a jelzáloggal biztosított vagyontárgyak értékesítéséből befolyt összegnek a 100 helyett 50 százaléka jusson a biztosított hitelezőknek, a leggyakrabban a bankoknak. Az SZMM a módosítást a munkavállalók szociális védelmére hivatkozva, a követeléseik eddigieknél nagyobb arányú kielégítése érdekében kezdeményezte. A 100 százalékos szabállyal – amely egyébként ez év január 1-jétől hatályos – szinte bizonyosan nem jutnak hozzá a felszámolás alatt lévő társaságok munkavállalói teljes mértékben elmaradt bérükhöz és egyéb járandóságaikhoz a Munkaerő-piaci Alap bérgarancia alaprészéből igényelhető legmagasabb összegen, jelenleg 633,2 ezer forinton kívül – véli Molnár György, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete (FOE) elnöke. Hiszen így – ha még van vagyona a felszámolás alatt lévő cégnek – az értékesíthető ingatlanból befolyó összeg teljes egészében a jelzálogjogosultat illeti meg, a felszámolások pedig vagyon nélkül, egyszerűsített eljárásban lezárulnak. Az összeget csak az értékesítéshez kapcsolódó díjak – mint a meghirdetésé vagy az őrzés-védelemé – csökkenthetnék, de rendszerint még az utóbbit is kifogásolják a bankok, és nem ismerik el költségként. További problémát jelent az is, hogy pénz hiányában nem megoldott a cégek iratainak raktározása, amelyekre a későbbiekben a munkavállalók nyugdíjazása során is szükség lesz – tette hozzá Molnár György.
Az 50 százalékos szabály visszaállítását a munkavállalók követeléseinek a jelenlegi 60-65 százaléknál nagyobb arányú kielégítése érdekében a FOE, valamint a bíróságok is kezdeményezték, a Magyar Bankszövetség viszont egy európai uniós irányelvre hivatkozva megakadályozta ezt. A FOE szerint az unió valószínűleg elfogadta volna a magyar érveket, és fokozatosan be lehetett volna – például előbb 70 százalékra emelve – vezetni a 100 százalékos kifizetési szabályt. A Bankszövetség nézőpontjából ugyanakkor a régi szabályozás visszaállításával elnehezült volna a vállalkozások hitelfelvétele, ennek következtében egységnyi hitel mögé kétszeres fedezetet kértek volna, továbbá ez nemcsak a banki vállalati finanszírozást sújtotta volna, hanem a vállalkozások egymás közötti hitelezését is (NAPI Gazdaság, 2007. február 13., 7. oldal).
A munkavállalói érdekek háttérbe szorultak egy másik módosítás törvényjavaslatból való kikerülésével is, így a bérgarancia-rendszer védelmét a korábbi elképzeléssel ellentétben mégsem terjesztik ki – a felszámolási eljárás mellett – a csődeljárás alatt álló társaságok munkavállalóinak követeléseire.
