Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A munkavállalók szociális védelmére hivatkozva a munkaügyi tárca mielőbb visszaállítaná azt a szabályt, amely szerint a felszámolási eljárások során a jelzáloggal biztosított vagyontárgyak értékesítéséből befolyt összeg 100 százaléka helyett ismét 50 százalék jusson a biztosított hitelezőknek (amelyek gyakran bankok, biztosítók vagy követeléskezelők) – derül ki a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatából. A 100 százalékról szóló módosítás tavaly került bele a csőd- és felszámolási törvénybe, de csak idén január 1-jétől hatályos. A felszámolók akkor sem értették a törvényalkotó erre vonatkozó módosítását, hiszen ezzel más hitelezők – köztük a munkavállalók – követeléshez jutásának esélyeit csökkentették – tudta meg lapunk Molnár Györgytől, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete (FOE) elnökétől. Szerinte ez a jelzálogjogosultak nagyobb megtérülését szolgálja; amennyiben visszaállna az 50 százalékos szabály, akkor a bankok ehhez alkalmazkodva várhatóan megemelnék a kért biztosíték mértékét.
A munkavállalók elmaradt bérükhöz, valamint végkielégítésükhöz és a felszámolási eljárás alatti járandóságaikhoz a Munkaerő-piaci Alap bérgarancia alaprészéből juthatnak hozzá, ez azonban jelenleg legfeljebb 633,2 ezer forint lehet. Ezen felüli követelésükhöz viszont szinte kizárt, hogy hozzájutnának, hiszen – ha még van vagyona a felszámolás alatt lévő cégnek – az értékesíthető ingatlanból befolyó összeg teljes egészében a jelzálogjogosultat illeti meg. Az összeget csak az értékesítéshez kapcsolódó díjak – mint a meghirdetés, az őrzés-védelem, a felszámoló díja – csökkenthetik. (Akkor kaphat jelenleg csak 50 százalékot a jelzálogjogosult, ha az ingatlanra vonatkozóan környezetvédelmi helyreállítási kötelezettség áll fenn, így arra is költeni kell, de ez – a hatályos szabályozás szerint – csak június végéig lenne hatályban.)
Ehhez kapcsolódóan a bérgarancia-törvényt is módosítanák, eszerint a felszámolási eljárás során a munkavállalók bérgarancia alaprészből igényelhető legmagasabb támogatását megemelnék: a tárgyévet megelőző második év KSH által közzétett nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset négyszereséről ötszörösére, azaz a mostani 633,2 ezer forintról 791,5 ezer forintra.
Az SZMM által készített javaslat kiterjesztené a bérgarancia-rendszer védelmét – a felszámolási eljárás mellett – a csődeljárás alatt álló társaságok munkavállalóinak követeléseire is. Lényeges változás lenne továbbá, hogy a felszámolás alatt felmondási védelem alatt állók – mint a táppénzes állományban lévők vagy gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságon lévők – bérköveteléseit is igényelhetné a felszámoló, ha arra nincs elegendő fedezet, a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből. Az ő követeléseik jelenleg akkor válnak esedékessé, amikor a cégük jogutód nélküli megszűnését kimondó bírósági végzés jogerőre emelkedik. Ebben az időpontban ugyanakkor a felszámolás is lezárul és a felszámoló megbízatása lejár, így az ő elmaradt követeléseiket a felszámoló már nem igényelheti a bérgarancia alaprészből. Ezentúl a felszámoló köteles lenne az ilyen munkavállalók számára is, külön igénybejelentés nélkül, igényelni a támogatást.
