Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a kormány megyei szintű sportlétesítmények – többcélú sportcsarnok, fedett uszoda vagy jégcsarnok – megvalósítására hirdetett programja, hiszen kilenc önkormányzatból mindössze egy, a kiskunfélegyházi vállalta, hogy a sportcsarnokát felépítő és üzemeltető beruházónak 15 évig szolgáltatási díjat fizet: évi mintegy 220 millió forintot, amelyből az állam 45 milliót áll. (A közbeszerzési eljáráson kiválasztott KÉSZ Kft. és létesítményüzemeltető cége, a Mi-Be Kft. 2007 második félévében adja majd át az 1,5 milliárd forint beruházási értékű kiskunfélegyházi sportcsarnokot.) A többi támogatott önkormányzat – Békés, Gyöngyös, Jászberény, Szigetszentmiklós, Veszprém, Mosonmagyaróvár – a túl magas árajánlatok miatt eredménytelenítette a közbeszerzési eljárásokat, míg Bóly és Nagykanizsa a kudarcok láttán leállította a projektek előkészítését – tudta meg a NAPI Gazdaság.
A kormány még 2004-ben, az Európa Terv keretében fogadta el a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Programot, amelynek keretében 2006-ig 53 milliárd forint értékű fejlesztést tervezett. Ennek egyik alprogramja minden megyében legalább egy új csarnok építését irányozta elő, 20 milliárd forint értékben. A beruházásokat – a központi költségvetést megkímélve – a magánszféra bevonásával, ppp-konstrukcióban tervezték. E szerint a szolgáltatási díjat 15 évig az önkormányzatoknak kell fizetniük, amihez az állam – korábban a Nemzeti Sporthivatalon keresztül – hozzájárul: tavaly évi 45 millió forintban határozták meg az állami kötelezettségvállalás mértékét az egymilliárd vagy azt meghaladó értékű létesítmények esetében (az ezt a beruházási értéket el nem érő létesítmények esetében ezzel arányosan kisebb az állami szerepvállalás). A program iránt több önkormányzat is érdeklődött, végül csak kilenc pályázatát fogadták be.
A mintaprojektnek tekintett gyöngyösi sportcsarnok esetében az önkormányzat eredménytelenítette a tendert, mivel a beruházók a város által tervezettnél évi 300-400 millió forinttal nagyobb szolgáltatási díjat kértek volna – tudta meg lapunk Balázsi Istvánné városüzemeltetési igazgatóhelyettestől. A város a 2001 óta tervezett rendezvény- és sportcsarnokát így új konstrukcióban, állami támogatás nélkül, de magántőke bevonásával építteti fel. A kivitelezést a gyöngyösi Styl-Építő Zrt. saját beruházásban végzi el a volt honvédségi lovarda területén, amelyért az önkormányzat 16 évig törleszt majd.
Gyöngyöshöz hasonlóan Veszprém sem ppp-ben valósítja meg 15 éve tervezett – a kézilabdacsapatának is otthont adó – új, 5100 fős csarnokát, mivel az egyetlen érvényes ajánlatot tevő konzorcium (az osztrák Porr AG, az UBM AG és a Viadom Építőipari Rt.) 15,1 milliárd forintért vállalta volna az építést és üzemeltetést. Az önkormányzat ezt nem fogadta el, és a további időveszteség elkerülése érdekében maga próbálja felhúzni a csarnokot, várhatóan mintegy 4,5 milliárd forintért: a beruházó a város érdekeltségébe tartozó Közép-Pannon Kft., a kivitelezők pedig veszprémi cégek, illetve egy – a celjei csarnokot is építő – horvát társaság lesz. Jászberény új jégcsarnokának megvalósítása is csúszik, hiszen az egyetlen ajánlatot tevő beruházó a város által előzetesen tervezett évi 105 millió helyett 150-160 millió forint szolgáltatási díjat kért volna az állam által biztosított 45 millió forinton túl, amit a város nem fogadott el.
Az állami kötelezettségvállalás mértékét idén áprilisban a kormány megyénként évi legfeljebb – 2007. évi értéken – 50 millió forintban határozta meg. A Sporthivatal jogutódja, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sport-szakállamtitkársága azonban augusztus végén visszavonta a ppp-csarnoképítési programot.
