Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) ötmillió forint bírsággal sújtotta a Nemzeti Autópálya (NA) Zrt.-t azon közbeszerzése miatt, amelynek keretében beruházáslebonyolítói feladatokkal bízta meg a Magyar Közút Kht.-t, nettó 186,4 millió forintért. A testület szabálytalannak találta, hogy az NA – verseny nélkül, a nyilvánosság kizárásával – hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson állapodott meg a kht.-val. A bírság kiszabásakor a KD még azt is figyelembe vette, hogy a felek már szerződést kötöttek, tehát a jogsértés nem reparálható, hogy az NA ajánlati felhívása formailag nem felelt meg a közbeszerzési törvénynek, továbbá azt, hogy az idén már elkövetett hasonló vétséget az autópályacég. Az NA-nak a bírságot be kell fizetnie, a KD határozata ellen nem fellebbezhet, ám annak felülvizsgálatát kérheti a Fővárosi Bíróságtól.
A beszerzés értékét tekintve (nettó 186,4 millió forint) azonban ez az ötmilliós bírság vélhetően nem jelent jelentős kiadást az NA-nak, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a beszerzés értékét a társaság előzetesen nettó 200 millió forintra becsülte. Még a bírsággal is a tervezett kereten belül marad az összköltség; a szerződést pedig a KD határozata előtt megkötötték a kht.-val.
Az NA a beruházásában megvalósuló közútfejlesztések mérnöki lebonyolítói feladataira és minőség-ellenőrzésére bonyolította le a hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzést, amelyre csak a Magyar Közutat hívta meg, arra hivatkozva, hogy a szerződést műszaki, technikai sajátosságok miatt kizárólag ez a társaság képes teljesíteni. Ugyanakkor ilyen sajátosságot nem jelölt meg a társaság, csak a bekövetkezett jogszabályi és szervezeti változásokra hivatkozott. A Magyar Közút Kht. 2005. szeptember végén jött létre a 19 megyei közútkezelő szervezet és az Állami Közúti Műszaki és Információs (ÁKMI) Kht. összevonásával. Január elsejétől a közutak fejlesztésére a beruházások állami megrendelői feladatait kizárólag az NA végzi az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósággal (Ukig) kötött támogatási szerződés alapján. Az NA az eljárásfajta indoklásakor arra is hivatkozott, hogy korábban az Ukig megbízásából a megyei közútkezelő kht.-k folyamatosan végezték a beruházások előkészítését, és ellátták a mérnöki, lebonyolítói és ellenőrzési feladatokat is. Szempont volt az is, hogy a közutak építésével kapcsolatos minőségi követelmények és a beépített anyagok, berendezések megfelelősége igazolásának ellenőrzését kizárólag az ÁKMI és az általa megbízott szervezetek végezhetik.
A KD szerint azonban a kiírt közbeszerzés olyan beruházáslebonyolítói feladatokra szól – a lebonyolítói mérnöki feladatok ellátása a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzések előkészítésében, a régészeti munkálatok ellenőrzése, az engedélyek, dokumentációk felülvizsgálata, a kivitelezéshez szükséges tervdokumentáció elkészítése, az építési feladatok műszaki és pénzügyi ellenőrzése, a jótállási időszakban a megrendelő NA érdekképviseletének ellátása –, amelyeket (más közbeszerzésekből ismerten) több magyarországi cég is képes ellátni. Így a beszerzésre nyílt pályázatot kellett volna kiírnia az NA-nak. A Magyar Közút a nála lévő adatokra tekintettel előnyösebb helyzetben van ugyan más ajánlattevőkhöz képest, azonban ennek kiküszöbölésére egy, megfelelő információkkal ellátott pályázati felhívásban és dokumentációban egyenlő esélyeket lehetett volna teremteni a cégek között, nem pedig kizárni azokat a versenyből.
