Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A felszámolási eljárás során az adós cég és a hitelezők között létrejött kényszeregyezség segítheti a reorganizációt, a fizetésképtelenség megszűnhet, így a gazdálkodó szervezet kikerülhet a felszámolás alól. Az egyezségkötés azonban még nem igazán elterjedt megoldás a gyakorlatban – mondta a NAPI Gazdaságnak Ádám Beáta, az Agro-Alba Zrt. vezérigazgatója. A felszámolócég több esetben is eredményesen alkalmazta az egyezséget a felszámolás során, évekkel ezelőtt például a Miskolci Likőrgyár Rt.-nél (lásd képünket) – akkor az Agro-Alba jogelődje folytatta le az eljárást –, jelenleg pedig folyamatban van az elektronikai alkatrészek gyártásával, számítógépek kereskedelmével foglalkozó, tavaly 2 milliárd forintos forgalmat bonyolító P.C. Group Hungary Kft. ügyében. A kft. hitelezői előzetesen már hozzájárultak az egyezséghez, várhatóan augusztus végén kerül sor az egyezségi tárgyalásra.
Évről évre egyre több a felszámolás, 2006 első félévében már meghaladta a 20 ezret a beadott felszámolási kérelmek száma. Az eljárás elrendelésének ugyanakkor számos külső oka lehet, mint például az építőiparban és a kereskedelemben elterjedt körbetartozás, amely belekényszeríti a céget a fizetésképtelenségi eljárásba. Ez elméletileg a cég és a működés felszámolását is jelenti, ami a tulajdonosok és a dolgozók mellett a hitelezőknek sem érdeke, hiszen az utóbbiak a pillanatnyi válsághelyzetben – az eddigi gyakorlat legalábbis ezt mutatja – nem igazán számíthatnak követeléseik megtérülésére.
A fizetés átütemezéséről egyezség jöhet létre az adós és a hitelezők között csődeljárás során is (a csődeljárást a cégvezető kezdeményezi a bíróságnál), a csődegyezségnek viszont vannak hátrányai: ebben az esetben a válsághelyzet megoldására legfeljebb 150 nap áll rendelkezésre (a fizetési haladék 90 nap lehet, amelyet a bíróság kérelemre 60 nappal meghosszabbíthat). A felszámolási eljárás során viszont (amelyet a hitelező kérelmére rendel el a bíróság, ha megállapította a cég fizetésképtelenségét) a hitelezői igények bejelentésére adott 40 nap letelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig – a rendelkezésre álló két év alatt – bármikor helye van az egyezségnek – tette hozzá Ádám Beáta.
Az egyezségi tárgyalást az adós kezdeményezheti a bíróságon, amelyre az egyezségi javaslaton kívül egy reorganizációs programot is be kell nyújtani. (A kibontakozási programnak olyannak kell lennie, hogy az meggyőzze a hitelezőket arról, hogy az adós – annak ellenére, hogy folyik vele szemben a felszámolás – a meglévő vagyonára támaszkodva képes a hitelezőket részben, de mindenesetre nagyobb mértékben kielégíteni egyezség útján, mint amennyit a felszámolás befejezése után kapnának.) Az egyezség során a felek megállapodhatnak a tartozások kiegyenlítésének sorrendjében, a teljesítési határidők módosításában, a kielégítés módjában és arányában, valamint mindabban, amit a fizetőképesség helyreállítása és a bevételek növelése érdekében szükségesnek tartanak. Egyezség akkor jöhet létre, ha ehhez a hitelezők legalább fele (minden kielégítési csoportban) hozzájárul, feltéve, hogy követelésük az összes követelés kétharmadát kiteszi. Ebben az esetben az egyezség hatálya – bizonyos kivételekkel – valamennyi hitelezőre kiterjed (tehát nevében ez egy kényszeregyezség). Az egyezséggel a fizetésképtelenség okai is megszűnhetnek: vagy úgy, hogy a követelés szűnik meg, vagy a teljesítési határidőt módosítják. Így a bíróság megszüntetheti a felszámolási eljárást, a cég teljes jogú gazdálkodó szervezetként folytathatja tovább tevékenységét.
Eddig nem igazán érte meg a cégtulajdonosoknak az egyezségkötés, hiszen ebben az esetben a hitelezőket valamilyen mértékig ki kellene elégíteni a vagyonból, míg egy egyszerű felszámolásnál vagyon nélkül is befejezhető az eljárás, és ez sem a tulajdonosokra, sem a vezetőkre nézve semmilyen hátránnyal nem jár. A helyzet azonban változott 2006. július 1-jével, hiszen a vezetői felelősségi szabályok változása miatt az a cégvezető, aki a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beálltát követően nem a hitelezői érdekek alapján jár el, saját vagyonával felelhet a tartozásokért, ha a hitelezők vagy a felszámoló beperlik. Tehát ésszerűbb lenne megegyezni, és valamilyen szinten minden hitelező igényét teljesíteni – véli Ádám Beáta.
