Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az illetékes parlamenti bizottságok megtárgyalták és általános vitára alkalmasnak találták a csődtörvény módosítását – áll az Országgyűlés honlapján. A sürgősséggel tárgysorozatba vett szöveghez eddig egyetlen módosító javaslat érkezett, egy kormánypárti képviselőtől, aki elsősorban azt szeretné elérni, hogy a csődeljárásban a zálogjogi szabályozás ne változzon. Steiner Pál úgy véli, hogy a tervezet a biztosítékokkal rendelkező hitelezőket olyan mértékben előnybe hozná a többi hitelezővel szemben, hogy maga a felszámolási eljárás lefolytathatósága lehetetlenülne el. Steiner szerint az így zálogba adott vagyontárgyak csak a zálogjogosult követeléseire nyújtanak fedezetet, és sem a felszámolási költségekre, sem a munkavállalók járandóságára nem jut majd pénz a felszámolás során.
A törvénymódosítás megteremti a cégvezetők és az árnyékvezetők (tulajdonosok) korlátlan anyagi felelősségét, elszámoltathatóságát is. Az árnyékvezetők felelőssége – minden cégformánál – abban az esetben válik korlátlanná, ha érdemi beleszólásuk volt a cégvezetésbe. Így a jövőben, ha a felszámolási vagyon nem elegendő a tönkrement cég hitelezőinek kielégítésére, akkor a vezető tisztségviselőknek és/vagy a tulajdonosoknak a magánvagyonukból kell kifizetniük a károsultakat.
A jövőben kevésbé lesz egyszerű cégeket felszámolásba dönteni, mint jelenleg: felszámolási eljárást csak úgy lehet majd kérelmezni a bíróságnál, ha a hitelező a kérelem benyújtásakor írásban igazolja a fizetési felszólítás megtörténtét, ám ezenfelül még ki kell várnia az adós számára nyitva álló 30 napos vitatási határidőt is.
A törvénymódosítás szigorítja a felszámolók összeférhetetlenségi szabályait is, így például nem lehet semmiféle érdekeltségük vagy követelésük az általuk felszámolt cégnél, illetve nem végezhetnek faktorálást sem, nem nyújthatnak kölcsönt és nem lehet ingatlanközvetítő tevékenységük. Nem lehetnek tagok korlátlan felelősségű cégben, nem lehetnek köztartozásaik.
Kiterjesztenék a vagyonfelügyelők jogosítványait is – akiket pénzügyileg bajban lévő cégekhez rendel ki a bíróság –, így a jövőben nem csupán a vagyonkimentést, hanem az általuk felügyelt cégek ésszerűtlen gazdálkodását (költekezését) is megakadályozhatják. A törvénymódosítás fő pontjai 2006. július 1-jén lépnek hatályba.
(További információk a 9. oldalon.)
