Asztali ezüst - raktárból a vitrinbe
A Magyar Nemzeti Múzeum időnként saját anyagából válogat tematikus kiállításokat Rejtett ritkaságaink elnevezésű sorozatában. A korábbi évek plakát-, vadászfegyver- vagy hangszerbemutatója után így került most a múzeum ezüsttárgyaiból a szélesebb nyilvánosság elé a XVIII-XIX. századi asztali készletek százhúsz válogatott példánya, amelyeket március 24-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. Az elődöktől az utódokra átöröklődött, manapság is rendszeresen használt darabok mellett - mint amilyen a teás-, kávés- vagy tejeskanna, illetve a cukorszóró és a fűszertartó - felfedezhetünk olyan kevésbé ismert tárgyakat is, amelyek időközben kimentek a divatból. Ilyen kuriózum például az őseink által a németektől átvett, épp ezért "zupponynak" nevezett, levesek tálalására szolgáló fedeles és füles edények mellett az úgynevezett "gazdálkodókanál" vagy a "nádmézporozó", a törököktől örökölt, zaccos kávé főzésére alkalmas nyeles "ibrik", a vajtároló dézsa és "teafű"-forraló, netán a dohányos- vagy burnótosszelence és még hosszasan folytathatnánk a felsorolást. Manapság a karos gyertyatartók is sokkal inkább a pompásan terített asztalok dekorálására, illetve az ünnepélyes hangulat emelésére szolgálnak, mintsem világításra.
Glück Frigyes - a fővárosi "virilis"
Azokban a régi szép, "boldog békeidőkben", az Osztrák-Magyar Monarchia korában "virilisnek" nevezték Budapesten azt az ezerkétszáz embert, aki a főváros legnagyobb adófizetőinek kasztjába tartozott. Ilyen volt Glück Frigyes szállodatulajdonos is, aki az országos hírű Pannóniát először 1892-ben, majd másodszor 1927-ben korszerűsítette. Ebben a hotelben volt először villanyvilágítás, gáztűzhely és központi fűtés, a Hungária után pedig másodikként itt működött lift, amelyet akkoriban még "villanyos felhúzónak" neveztek. Glück születésének másfél százados jubileumára a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum érdekes emlékkiállítást szervezett. A március végéig megtekinthető tárlaton a látogató megtudhatja, hogy többek között ő kezdeményezte és anyagilag is segítette a János-hegyi kilátótorony felépítését, de neki köszönhetően készült el a Városligetben a korábbi fahíd helyén a Vajdahunyadvárhoz vezető oroszlános kőhíd, sőt a látó-hegyi Árpád kilátó létesítése is az ő nevéhez fűződik.
