A Kiscelli Múzeum fényképgyűjteményének alapjait Toldy László főlevéltáros rakta le, amikor megvásárolta Erdélyi Mór másfél száz felvételét. Manapság csupán tőle több mint ezer foto-gráfiát őriznek. Ezekből válogattak össze kilencven vintázs, vagyis korabeli kópiát, amelyek a magyar főváros arculatának radikális változásait tükrözik közel ötven éven át, az 1890-es évektől a fényképész 1934-ben bekövetkezett haláláig. A kamaratárlat január 14-éig látható a Budavári Palota E épületének emeletén, és nemcsak a laikus közönség számára tartogat meglepetéseket, hanem a szakmabelieknek, fotótörténészeknek és városhistorikusoknak is tud újat nyújtani.
A lebontásra ítélt hírhedt Újépület a mai örökmécses helyén (ahol Batthyányt kivégezték) vagy a szintén lebontott festői Tabán az átalakítás előtt álló királyi palota lábainál éppúgy felbukkan, mint a régi Városháza és az új Országház. Krúdy egykori Óbudáján a heti piac forgatagában keveredhetünk el, aztán konflisba ülhetünk, a Várnegyedben az udvarokba is bekukkanthatunk, és a fogaskerekűvel feljuthatunk a budai hegyekbe. Elénk tárul a Gellért-hegyről a pesti Duna-part széles panorámája, a Deák téren szecessziósan csipkézett volt kisföldalatti megállójának kecses pavilonja, a Keleti pályaudvar előtt hordár várta az érkezőket és mintha máig megállt volna az idő a volt Széll Kálmán (ma Moszkva) téren a körben álló villamoskocsikkal, pedig 1930-ban készült a felvétel... Nem kerülte el Erdélyi Mór figyelmét az iskolások nevelése sem, a tornatermektől a gyermekétkeztetésig, mint ahogy érdekelte a cégtáblák rengetege - a sarki fűszerestől a Dreher serfőzdén át a Párizsi Udvar Brudern-bazárjáig. De számomra a legemlékezetesebb a tabáni Hadnagy utca pislákoló esti világításban vagy a Rókus kápolna villanyfénynél és főleg a Klotild-palota súlyos épülettömbjének sötét sziluettje teleholdnál, amellyel festői szépségű hatásokat ért el az ezüstzselatin segítségével.
Wagner István