Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A GfK Hungária és a Tárki Társadalomkutatási Intézet nem kis fába vágja a fejszéjét. A cégek 2011 januárjában induló közös, folyamatos kutatása a teljes hazai egészséggazdaság nyomon követését célozza meg. A társaságok szerint a vizsgálatsorozat pontos képet ad majd valamennyi döntéshozó, piaci szereplő számára az egyes termék- és szolgáltatáscsoportok méretéről, jellemzőiről, a közfinanszírozott és magánfinanszírozott szolgáltatások igénybevételének dinamikájáról, ezen szolgáltatások elfogadottságáról, a lakosság egészséggel kapcsolatos attitűdjeinek, szokásainak, viselkedésének változásáról.
Az eddigi folyamatok áttekintésével kapcsolatban kiemelték: 2003-ban a lakosság 51 százalékának már az volt a véleménye, hogy az egészségügyi intézmények magánosításával javulna a kezelések minősége, a 2010 októberét megelőző 12 hónapban pedig már a magyar 15 év feletti lakosság 40 százaléka vett igénybe valamilyen magán-egészségügyi szolgáltatást. Tíz éve a vitaminokat legnagyobbrészt gyógyszertárban szerezték be a magyar fogyasztók, de 2009-ben a teljes vitaminfogyasztásra fordított pénz 40 százalékát már a patikákon kívül költötték el. Emellett nem érdektelen különbség az sem, hogy míg a gyógyszertárban egy vásárlás során a vitaminokra a költés átlagosan 1920 forint, az interneten és közvetlen gyártói értékesítésen keresztül ez az összeg jóval magasabb, 12 337 forint.
Az információkeresésben, tájékozódásban is jelentős változásokat figyeltek meg a kutatók. Az internet szerepe egyre nő, az elmúlt hónapban a 15 év feletti lakosság 14 százaléka tájékozódott valamilyen orvosi rendelésről a világhálón, 21 százalék pedig valamilyen gyógyszerről vagy gyógyhatású készítményről. Az egészséggel kapcsolatos viselkedésváltozásra példa, hogy a magyar felnőtt lakosság étkezési tudatossága jelentősen változott az elmúlt évtizedben. Míg 1999-ben a lakosság 47 százaléka egyáltalán nem foglalkozott azzal, hogy olyan ételeket fogyasszon, amelyekkel csökkenti vagy tartja a súlyát, 2009-ben ez az arány már csak 40 százalék volt.
Az Egészséggazdasági Monitor készítői feltételezése szerint jól mutatja majd többek között, hogy a magyar lakosság mely csoportjai foglalkoznak a megelőzéssel. Pontosan miket tesznek ennek érdekében, mennyit költenek, ki befolyásolja őket ebben, és mit gondolnak, milyen hatással vannak az egyes szolgáltatások és termékek az egészségükre. Azt remélik, hogy ennek segítségével folyamatában tudják vizsgálni, hogy a különböző, ma még egymással nem versenyző termékcsoportok és márkák miként válnak versenytársakká, és hogyan tudnak előnyhöz jutni a fogyasztóknál. Az elemzők azt gondolják, útmutatást tudnak majd adni arról is, hogy a fogyasztók gondolkodását és szokásait mely területeken lehet a legjobban formálni az egészséges életmód érdekében.
