Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ebben az évben az Oszteoporózis Világnapja - a Nemzetközi Osteoporosis Alapítvány javaslatára - a gerincoszlopot alkotó csigolyák "egészségére", a csigolyatörésekre utaló jelekre, azok következményére, az életminőség jelentős romlására hívta fel a figyelmet. Az Osteoporosis Betegek Magyarországi Egyesülete (OBME) és a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológia Társaság (MOOT) világnapi rendezvényén a csigolyatörésekről, az oszteoporózis ellátásában, kezelésében egyre nagyobb teret kapó új, Magyarországon is már hozzáférhető innovatív gyógyszeres és nem gyógyszeres megoldásokról esett szó. Arról, hogy az idősödő társadalomban, ahol a krónikus betegségek, köztük a csontritkulás egyre emelkedő előfordulásával kell számolni.
Az oszteoporózisnak kezdetben nincsenek tünetei, a törés kialakulásáig a betegek általában nem is tudnak róla, hogy csontritkulásuk van. A következmények viszont a betegségben szenvedők millióinak életében nagyon is szembetűnők. A csontritkulás - sokak életminőségét nagymértékben rontva - jelenleg mintegy 200 millió embert érint a világon. Magyarországon a becslések szerint ma a népesség tizede, mintegy 900 ezer ember szenved oszteoporózisban. A betegség számlájára hozzávetőlegesen évi 100 ezer csonttörés írható. Ezek sürgősségi ellátása 16 milliárd forintba kerül, majd a további ellátás - a törést követő első évben - további jelentős összeggel (mintegy 10,5 milliárd forinttal) terheli meg az egészségügyi költségvetést.
