A GfK Hungária Piackutató Intézet az elmúlt években kutatássorozatot végzett orvosok széles körű személyes megkérdezésével, annak érdekében, hogy nyomon kövesse a magyar egészségügyi rendszer erővonalainak megváltozását. A 2007. február és 2009. október között összesen 672 orvossal megvalósított mélyinterjú alapján az évek során alaposan átalakult a szakma véleménye. Felméréseink szerint - mondta el Lantos Zoltán, a GfK egészséggazdasági szakértője - az elmúlt három évben az egészségügyi rendszer dolgozói új, azonban számos elemében nem fogyasztóközpontú viselkedési módokat és szokásokat alakítottak ki. A szakember úgy látja, hogy ezek megváltoztatásához világos célokat kell megfogalmazni, és egyértelmű kereteket kell biztosítani. Amennyiben a rendszer tervszerű és tudatos átalakítása nem indul el, a rendszer szereplőinek aktivitásától és ügyességétől függően mikrorendszerek jönnek létre az országon belül rendkívül heterogén szolgáltatástartalommal és megoldásokkal, amelyet a fizetős szolgáltatások sora egészít majd ki, kielégítve az egyre növekvő egészségigényt. A GfK aligha meglepő módon vizsgálódása révén arra jutott, hogy az orvosok és a betegek is azt várják, az egészségügyi rendszer a működőképes gyógyítási folyamatokat szolgálja ki.
A GfK az elmúlt éveket értékelve kifejtette: a nemzetközi trendek és hazai viszonyok alapján teljes mértékben indokolt volt, hogy 2006 végén, 2007 elején komoly változtatási lépéseket határozott el az akkori kormányzat. Az amúgy nem túl sikeresnek értékelhető és félbehagyott reform bizonyos szempontból elérte célját. Az egészségügyi rendszer dolgozói, az orvosok, intézményvezetők, sőt a betegek gondolkodása is megváltozott ugyanis. A betegek új igényekkel jelentek meg, köztük sok olyannal, amelyet korábban nem mertek vagy nem akartak megfogalmazni, és amelyek felkészületlenül érték a rendszert, nem voltak meg a mindennapokban alkalmazható egységes válaszok az újonnan felmerülő kérdésekre. Ez viszont tovább növelte az orvosok bizonytalanságát, és még heterogénebbé tette a szolgáltatási rendszert.
Az intézményvezetők egyéni elképzeléseik, kapcsolatrendszerük, kitartásuk és tehetségük szerint tudtak a pályázati rendszer útján jelentős forrásokhoz jutni, és infrastrukturális fejlesztéseket indítani. Azok az orvosi erőfeszítések és innovációk, amelyek korábban legnagyobb részben az ellátórendszert és saját hivatásuk végzésének körülményeit javították, egyre nagyobb részben magáncélok, magánvállalkozások indítását és fejlesztését szolgálják, látva a rendszer hiányosságait és a fogyasztók igényeit. Ennek jelei - emlékeztetnek a kutatók - a rendszer működésében is tetten érhetők, a számvevőszék 2009 júliusában közreadott jelentése szerint a 2006 és 2008 közötti három évben tízszeresére, 34,7 milliárd forintra nőtt a kiszervezett szolgáltatások mértéke a közfinanszírozott kórházi ellátások kiadásain belül.
