Az SZDSZ következetes politikát folytatva a kötelező kiegészítő biztosítások bevezetésének híve - mondta el a Medipressnek Varga Győző, a szabad demokraták ügyvezetője. Szerinte programjuk nagyon közel áll az MDF-éhez. Kivéve, hogy a Bokros Lajos vezette MDF eltántoríthatatlannak tűnik a több privát biztosítós rendszer bevezetésétől. Varga szerint az embereket csak fokozatosan lehet ténylegesen érdekeltté tenni egészségügyi ellátásukban. Úgy véli, fontos lenne a kiegészítő biztosítások körén belül - többek között - az ápolásbiztosítás bevezetése.
A Fidesz - a szakma számára is némiképp csalódást keltően - kevés konkrétumot tartalmazó egészségügyi programjában a gondozói hálózat szerepének újragondolása szerepel. A Pesti Imre (képünkön elől) nevével fémjelzett dokumentum mindenesetre néhány területen annak megerősítését is indokoltnak tartja. A betegápolás intézményszintű kialakításáról annak ellenére nem esik szó, hogy információink szerint a Fideszben is jó ötletnek tartották egy ilyen pénztártípus létrehozását (persze a funkció az önkéntes egészségpénztárakhoz is csatolható lenne). Tény viszont - mint azt lapunknak a politológus is megjegyezte (Napi, 2010. március 16.) -, hogy sokat mondó, ki jegyzi a program egészségügyi részét. Sokáig Mikola István volt egészségügyi minisztert tartották a "befutónak", de az utóbbi időben már látszott, hogy a leendő kormánypárt némiképp más irányt vesz (akadnak, akik szerint ez azért még nem lefutott kérdés). A legnagyobb különbség talán az, hogy minden privatizációellenes retorikája mellett Mikolát összekapcsolják a magánosítással. Pesti leszögezi: a kórházak privatizációját a Fidesz nem támogatja, az intézményeknek közösségi tulajdonban kell maradniuk. Meglepetésre ráadásul egyértelműen a kórházi aktív ágyak számának növelését tartja szükségesnek.
Abban korábban általánosnak látszott az egyetértés, hogy a fekvőbeteg-ellátásnál folytatni kell a racionalizálást, ami persze akár kórházbezárásokhoz is vezethet. Hasonlóan szinte mindenki szükségesnek tartotta az ágyszámok csökkentését. Mikola korábban kifejtette: meg kell kezdeni a szükséglettel kapcsolatos kommunikációt, a pénzszűke miatt elkerülhetetlen az egészségbiztosítási alapellátásba tartozó szolgáltatások meghatározása. Az egyenlő hozzáférés esélyét pedig közben legalább a törekvés szintjén képviselni kell. Meglepő módon Mikola a folytonosság igényét is hangsúlyozta, amikor kijelentette, hogy nem akarnak minden korábbi elképzelést és intézkedést elvetni.
