Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közforgalmú gyógyszertár létesítési szabályainak enyhítése már két és fél hét alatt jelentős eredményt hozott, ugyanis január 2–19. között az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalához (OTH) 39 kérelem érkezett gyógyszerészektől a működtetéshez szükséges személyi jog engedélyezésére – tudta meg lapunk Antal Csaba országos tiszti főgyógyszerésztől. A kérelmek nagy részében már meg is született a kedvező döntés; feltételezhetően a személyi jogot szerző gyógyszerészek egyéni vállalkozóként vagy gazdasági társaság tagjaként kezdeményezik majd a területileg illetékes – regionális – ÁNTSZ-intézeteknél új patikák létesítését. (A szervezeteknek hatvan napon belül kell dönteniük a létesítésről és a működés engedélyezéséről.) Jelentős bővülés várható ahhoz képest, hogy 2000-től – a kilencvenes években lezajlott patikaprivatizáció után – évente átlagosan 5-6 új gyógyszertárat alapítottak Magyarországon. A Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) várakozásai szerint főleg nagy forgalmú helyeken, bevásárlóközpontokban, hipermarketekben nyílnak majd új gyógyszertárak, először harminc-negyven, majd 2007 második felében számuk már elérheti a 250-et – mondta Hávelné Szatmári Katalin, az MGYK alelnöke. Az alapítás egyik feltételének szabott 24 órás nyitva tartás biztosítása nem okozhat gondot például az egyetlen országos nonstop hipermarketláncnak vagy a heti 60 órás, illetve a 40 órás nyitva tartás és folyamatos készenlét is könnyen teljesíthető követelménynek tűnik. (Most a meglévő 2050 patikának csak tíz százaléka ügyel.) A többletszolgáltatásokat legalább három évre kell vállalni. Az új, folyamatosan nyitva nem tartó patikáknak még – a december 29-étől hatályos gyógyszer-gazdaságosági törvény szerint – az internetes rendeléshez szükséges honlapot kell üzemeltetni vagy két kilométeres körzetben ingyenesen házhoz szállítani a gyógyszereket a fekvő betegek számára, ha azok ezt kérik. Hávelné szerint azonban a pluszszolgáltatásokat csak a jelentős forgalmú, megfelelő személyi állományú gyógyszertárak, illetve azok tulajdonosai tudják vállalni, és a kisebb településeken továbbra sem várható új patikák nyitása. (A magyarországi gyógyszertárak átlagosan 13,7 százalékos árréssel dolgoznak – tette hozzá az alelnök – ami jelentősen elmarad az uniós átlag 25 százaléktól. Ebből kell adózniuk, fizetni a rezsit és az alkalmazottakat.)
A patikák létesítésére és tulajdonlására vonatkozó korlátozások feloldásától a jogalkotó – a gyógyszer-gazdaságossági törvény indokolása szerint – a kiskereskedelmi verseny erősödését és a betegbarát, minőségi szolgáltatások elterjedését várja.
A szabályok enyhítését és az engedélyezési eljárásrend egyszerűsödését jelentős változásnak tartja Antal Csaba. Most már bármilyen gazdasági formában lehet gyógyszertárat működtetni, amelyben a személyi joggal rendelkező gyógyszerésznek bármilyen arányban lehet tulajdonosi részesedése. Eddig csak egyéni vállalkozásként vagy bt.-ként lehetett működtetni, a beltagok csak gyógyszerészek lehettek, 25 százalékot, majd 50 százalékot meghaladó tulajdoni részesedéssel, kültag pedig nem lehetett közvetlenül gyógyszergyártó vagy nagykereskedő. (Így a több patikát működtető befektetőknek is üzletenként kellett bt.-ket létrehozni, amelyek bejegyzése és fenntartása adminisztrációs többletköltséget jelentett.) A közforgalmú gyógyszertár – kivétel a fekvő betegeket ellátó gyógyintézetben működtetett – szakmai vezetője továbbra is csak személyi jogos gyógyszerész lehet. A személyi jogot azonban mostantól nem az MGYK, hanem az OTH engedélyezi a legalább ötéves magyarországi vagy uniós szakmai gyakorlattal rendelkező gyógyszerésznek. (A gyakorlatban a gyógyszertári munka mellett bizonyos esetekben figyelembe veszik még a gyógyszerészettel összefüggő más – tudományos, oktatási, közigazgatási, gyártási és kereskedelmi – tevékenységeket is.) Az MGYK-nak ezenkívül még megszűnt a vétójoga is az új patika alapításában és a régi áthelyezésében. A patikaalapítási eljárás lerövidül és olcsóbbá válik azáltal, hogy a létesítés és a működés engedélyezéséről egy eljárásban ezentúl az ÁNTSZ területileg illetékes szerve dönt.
