Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió tagállamaiban 2008-tól kell bevezetni az egységes formátumú elektronikus egészségbiztosítási kártyát, amely elsősorban az ellátásra való jogosultságot igazolja majd a közösség országaiban. A Magyarországon 2005 novemberétől kiadott plasztik európai egészségbiztosítási kártya – amely az uniós országokba utazó magyarok tb-jogviszonyát igazolja és az E111-es nyomtatványt váltotta fel – még nem tartalmaz elektronikus adatokat, de az új, chipkártyaalapú okmányon feltüntetett adatok már olvashatók lesznek elektronikusan. A kártya bevezetése ugyanakkor hazánkban összekapcsolódik a taj-kártya elektronizálásával és a központi egészségügyi informatikai rendszer fejlesztésével is. Így az új, fényképpel ellátott kártya egyik oldalán az uniós, a másikon a nemzeti ellátásra jogosító adatok lesznek olvashatók.
Az előkészítéssel már egy éve foglalkozik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), amely tavaly július és szeptember között egy sikeres próbaüzemet is lebonyolított – az uniós országokkal együttműködve – az e-kártya használatára. (A modellkísérlet során Vas, Győr-Moson-Soporon és Zala megye biztosítottainak 16 ezer kártyát készíttettek, és mintegy harminc helyet – háziorvosi és szakrendelőket, kórházakat – láttak el kártyaleolvasókkal és alkalmazásokkal.) Szinte már csak a pénz hiányzik ahhoz, hogy elkezdjék a 11 millió kártya gyártását és az informatikai rendszer kiépítését. Az Új Magyarország fejlesztési terv keretében, az elektronikus közigazgatás operatív program részeként készült el az OEP megvalósítási akcióterve. A bevezetés költsége 24–26 milliárd forint – mondta lapunknak Király Gyula, az OEP informatikai és nyilvántartási főigazgató-helyettese. Az unió legkorábban márciusban fogadhatja el a programot, az OEP áprilisban köthet támogatási szerződést, így májusban írhatják ki a megvalósításra szóló közbeszerzési eljárásokat. Várhatóan a kártyák gyártására és a központi kiszolgáló rendszer kialakítására egy tendert írnak ki, de ha az utóbbit az elektronikuskormányzat-központon keresztül fejlesztik, akkor arra nem kell pályázatot hirdetni. Az egészségügyi szolgáltatók infrastruktúrájának kialakítására pedig valószínűleg regionális bontásban írnak majd ki beszerzéseket.
A chipkártya egyesíti majd a taj-kártya és az európai egészségbiztosítási kártya funkcióin túl a nyugdíjas-igazolványét, a közgyógy-igazolványét is, valamint egyben belépőt jelent a kormányzati portál ügyfélkapujához is. (Ott például a taj-szám megadásával bárki ellenőrizheti ellátási jogosultságát, és információt szerezhet „betegútjáról”.) Az új okmány tehát kulcs lesz különböző adatbázisokhoz. A hálózat kiépülésével az orvos megismerheti – a beteg hozzájárulásával – a páciens korábbi diagnózisait és kezeléseit, vénybeváltásait, függőben lévő vényeit, beutalóit, utazási költségeit, kórházi és szakrendeléseken kapott ellátásait. A kártya és a program segítségével az orvos – a papírt kiváltva – elektronikusan intézheti a vényeket és a beutalókat, az utazási utalványokkal és a vizitdíjakkal kapcsolatos adminisztrációt. A beteg kártyájának kiléptetése egyben rögzíti a betegforgalmi napló számát, a kezelés okát és a diagnózist. A kártya bevezetésével a szakrendelők és kórházak számára szintén leegyszerűsödik a betegek regisztrációja, a kórházak esetében pedig az elbocsátásuk is.
A biztosítottak kártyáinál jóval okosabbak lesznek a közreműködőké (az orvosoké, asszisztenseké, patikusoké, rendszergazdáké), ezek ugyanis hitelesítésre és aláírásra is alkalmasak.
