Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ellátással való elégedetlenség és a változásoktól való félelem miatt meglehetősen vegyes az egészségügyi reform lakossági megítélése – derül ki a HVG megbízásából készült Medián-felmérésből. Az egészségügyi rendszerrel való elégedettségi mutató értéke az augusztusi 30 pontról a mostani felmérés szerint 43 pontra emelkedett. Ez többek között annak tudható be, hogy az emberek félelme nagyobb a reformokkal kapcsolatban, mint magával a rendszerrel való elégedetlenségük. A többség azonban változást akar, hiszen a megkérdezettek 56 százaléka reformokat szeretne, míg annak ellenzői az augusztusi 42 százalékról 31 százalékra csökkentek.
Nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy a lakosság szerint mit is kellene megreformálni. Az egészségügy egyes elemeivel ugyanis jóval elégedettebbek az emberek, mint az ellátás egészével: még a legrosszabb „osztályzattal” kitüntetett kórházi ellátás megítélése is jobb, mint magáé az egészségügyi rendszeré.
A gyógyszerforgalmazás liberalizálását illetően az ellenzők kerülnek többségbe, ami összhangban áll azzal, hogy a patikák működésével a többség kifejezetten elégedett. A magántőke bevonásának az ellenzése viszont némileg ellentmond annak, hogy a gyógyszertárak mellett a háziorvosi ellátást tartják a legjobbnak az emberek – pont azokat a területeket, amelyek magántulajdonban vannak. Az ingyenesség elvével való szakítást pedig egyértelműen elutasítja a közvélemény. Bár csak kevesen (17 százalék) vannak olyanok, akik elképzelhetőnek tartják, hogy betegség esetén a 300 forintos vizitdíj miatt ne menjenek el orvoshoz, de a bevezetésétől sok jót nem várnak az emberek. Főleg nem a hálapénz visszaszorulását, ez csak minden tizedik megkérdezett szerint várható a díj bevezetésétől. A hálapénz intézményét szinte mindenki igazságtalannak tartja, de a többség (53 százalék) azon a véleményen van, hogy „el kell fogadni, mert nem lehet megszüntetni”.
