Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ahhoz, hogy a fürdőzési kedv meglegyen, olyan színvonalú fürdőket kell teremteni, amelyeket a vendégek szívesen látogatnak – állítja Horváth Gábor, a Magyar Fürdőszövetség elnöke. A magyarországi fürdők közel negyvenmilliárd forint vissza nem térítendő fejlesztési támogatást kaptak az elmúlt években. Ez az önrészekkel együtt több mint százmilliárdos összberuházást tesz ki, a műemlék fürdők rekonstrukciója azonban még így is megoldatlan probléma. A hazai harminckét nyilvántartásba vett, és ebből tizenkét működőképes műemlék fürdő számára tavaly év végén két és fél milliárd forint összegben hirdettek ki pályázatot.
A Magyar Fürdőszövetség minősítési rendszere a szállodaszövetségekhez hasonlóan csillagokban értékeli a hazai fürdők színvonalát. A különböző kategóriák három csoportra oszlanak: gyógyfürdők, strandok és élményfürdők, illetve uszodák. E három kategóriában a szövetség tagjai önként kérhetik a fürdők minősítését, és a közel féléves minősítési eljárásra évről évre egyre több kérvény érkezik. Az átlagos értékelés a szállodaiparból ismert ötös skálán három és négy között mozog, az ötcsillagos minősítést eddig még nem osztották ki.
A gyógyfürdőzési kedv egyik meghatározó eleme az egészségbiztosítás. A jelenlegi OEP-finanszírozás szerint a betegek mozgásszervi betegségeik kezelésére évente kétszer egy-egy tizenöt alkalomra szóló kúrát vehetnek igénybe, amit a biztosító támogat, de nem teljes egészében fizet. Bár ez döntően még mindig az idősebb korosztály reumatikus megbetegedéseit fedi, a betegek között egyre több a fiatalabb korú, mozgásszervi panaszokkal jelentkező beteg is. Az egyes kezelési támogatásokra megállapított összegek önköltségi árai ugyan jelentősen növekedtek, a megállapított és kiutalt támogatások azonban még mindig a 2003-as szinten maradtak. Így a ma kiutalt összegek csak a tényleges költségek 30-40 százalékát fedezik. Az alacsony támogatás ellenére a fürdők látogatottsága magas. Évi 300–400 ezer fürdőző veszi igénybe a támogatott gyógyüdülési szolgáltatásokat, és a wellness üdülésekben is nő a hazai vendégek száma. Ehhez természetesen hozzájárul, hogy az egészségpénztárak bevették szolgáltatásaik körébe a gyógyüdülőket.
Az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető támogatott eljárásokra a beteg vény ellenében jogosult, melyet a kiállítástól számított harminc napon belül fel kell használni és nyolc hétig érvényes. Az önköltség és a támogatott összeg közötti különbséget elviekben a beteg fizeti, de ez a gyakorlatban ritkán érvényesül, így a fürdők csak a különbözet egy meghatározott hányadát szokták (tudják) elkérni. A fennmaradó hiányt más forrásokból kényszerülnek pótolni. A készpénzes vendégek száma az elmúlt években emelkedett, a támogatott kezeléseket igénylők számára a beutalók kiváltása jelentősen megnehezült. 2004 októberéig ugyanis bármely, akár helyben a fürdőkben dolgozó reumatológus szakorvosok is írhattak fel beutalót támogatással, de 2004 november elsejétől már csak a rendelőintézetekben állíthatják ki az utalványokat. A hosszú várakozási idő és bonyolult eljárás miatt sok beteg nem váltotta ki a neki járó beutalót, ami közel 30 százalékos forgalomcsökkenést okozott a hazai gyógyfürdőkben. Ez 2005-ben Budapesten 500 millió forintos bevételkiesését jelentett, melyet a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt.-nek ingatlaneladásból kellett finanszíroznia. Mindamellett ezek a betegek továbbra is kezelendő problémákkal küzdenek, és a kezelés hiánya miatt tüneteik súlyosbodhatnak. Azóta a rendeletben történt némi enyhítés. Kizárólag azokban a fürdőkben, ahol nappali kórház is működik, a reumatológus szakorvo-sok újból írhatnak beutalót a megfelelő vizsgálatok és rászorultság alapján. Nappali kórház üzemeltetése azonban a vidéki fürdőkre nem mindig jellemző.Köszvény
