Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt években főként a pénzügyi hátterű pénztárak erős díjversenyt generáltak (bár ezt mindig tagadták). Az egészségpénztárba befizetett 100 forintból ugyanis korábban általában legfeljebb 85 körüli jutott a tagok egyéni számlájára. Ma már ez többnyire 90 forint fölött van (a kasszák között persze még mindig jelentősek az eltérések). Elméletben az adó-visszatérítés egyéni számlára utalása tovább mérsékelhetné a díjakat (a kasszáknál ennyivel biztosan nagyobb vagyon összpontosul), de a kasszák többsége úgy látja: ez az intézkedés számukra csak többletköltségekkel jár.
Az adókedvezményként a pénztárnál maradó összegek semmiesetre sem indokolnak díjcsökkentést – fejtette ki Csepi Lajos, az Aranykor pénztárcsoport vezetője –, hiszen azokból működési célra nem lehet elkülöníteni semmit, az adókedvezményként kapott jóváírást teljes egészében az egyéni számlára kell helyezni. Az OTP Ep. szakemberei szerint azzal érdemes kalkulálni, hogy a pénztártagok a számukra visszautalt pénzt is előbb vagy utóbb szolgáltatásokra költik el, ami a kasszáknál egyértelműen többletköltséget generál.
Az MKB Ep. elnöke, Lehoczky László szerint a pénztárak nagyságrendjének növekedése csak egy meghatározott taglétszám eléréséig eredményezheti a működési alap csökkentését. Az egészségpénztárak specialitása az óriási mennyiségű számla ellenőrzése és feldolgozása, ami rövid távon nem automatizálható, azaz élőmunkaigénye rendkívül magas. Minden más megoldás pedig rendkívül nagy befektetést igényel szoftverfejlesztés, illetve a szükséges géptechnika biztosítása területén. A következő évtől ráadásul a pénztártörvény korábbi módosítása következtében a számítástechnikával kapcsolatos előírások (különösen a biztonsági feltételek) oly módon szigorodnak, hogy a kisebb pénztárak esetleg nem is lesznek képesek sem megoldani, sem finanszírozni. Ez a feladat Lehoczky szerint a nagyobb és egyébként már jórészt eddig is felkészült pénztárakat is további ráfordításokra kényszeríti.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy bármelyik kassza a díjak növelését tervezné. A K&H Medicina a díjcsökkentést is csak azért tartja kizártnak, mert az elmúlt években tapasztalt ugrásszerű taglétszám-növekedés eredményeképpen a pénztár már az idén jelentős mértékben csökkentette működési költségeit. Az OTP Ep. és az MKB Ep. is úgy kalkulál, hogy a működési és likviditási alapba a következő évben is az ideivel megegyező hányad kerül majd. A Tempo nem zárkózik el annyira mereven a díjváltoztatástól, de ennek iránya még kétesélyesnek tűnik. Úgy vélik ugyanis, hogy mivel ez a kassza alkalmazza a piacon az egyik legkisebb költséget, csak a hivatalos kormányrendelet ismerete után lehet eldönteni: minden marad a régiben, esetleg valamilyen más – esetleg sávos – felosztási metódust vezetnek-e majd be. Csepi szerint az egészségpénztári piac egyelőre nem telített ugyan, de már messze túl van az induló fázison. Ennek értelmében egyre csak fokozódik a verseny, ami megköveteli a szakszerű és hatékony működést, de a tagdíjakból visszatartott díjak csökkentéséhez is vezet.
Ismereteink szerint a Patikapénztár az egyetlen, amely már most jelezte: a következő évben tovább mérsékli díjait (itt viszont a standard elvonás magasabb, mint amit az előbbiekben említett kasszák alkalmaznak). A Patikánál – hangsúlyozza vezetője, Lukács Marianna – az eredményes gazdálkodás (a vártnál magasabb befizetések) 2006 januárjától újabb fél százalékpontos működési költségcsökkentést tesz lehetővé. Ezenfelül – látva a novemberi akció sikerét – jól bevált módszerként alkalmazzák majd a jövőben is a működési költség egy időszakra vonatkozó drasztikus csökkentését, az esetlegesen keletkező működési nyereség pénztártagok számára történő visszajuttatásának céljából.
