Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar egészségügyre oly jellemző kórházvízfejűség drága és pazarló: a betegek sokszor a kórházakban kapják meg azon betegségeikre is a gyógyulást, amelyeket alacsonyabb ellátási szinteken, kisebb kiadásokat generálva is kezelni lehetne. A rendszer fekete lyukként nyeli el a pénzt, a jelenlegi finanszírozásból befolyt forintokat a rendszer fenntartására fordítják. Ugyanakkor nincs pénz felújításra, korszerűsítésre. Ennek részben oka, hogy az önkormányzatok sokszor nem tudnak vagy nem akarnak valódi tulajdonosként viselkedni. Hátráltatja a fejlődést, hogy a rendszerváltás óta nincs megoldva az amortizáció kérdése, de az alapvető hibák mégis a struktúrában keresendők. A finanszírozási rendszer ugyanazon kezelést másképpen finanszírozza a járó-, illetve fekvőbeteg-ellátásban, mégpedig a szakrendelők rovására. Így a rendelőintézetek bizonyos esetekben jobban járhatnak, ha inkább feljebb – kórházba – küldik a beteget. Ugyanakkor számos olyan eljárás létezik ma már, amely egynapos benntartózkodás vagy ambuláns műtét keretében elvégezhető. Mégis, a beteg sokszor akkor is a kórházban tölt néhány napot, ha a beavatkozás után azonnal elhagyhatná az intézményt. Ez nem jó a kórházaknak sem, hiszen a hotelköltségek finanszírozása nem fedezi a valós költségeket.
A kormány szándéka tehát az, hogy a járóbeteg-ellátás felé terelje a rendszert. Ennek érdekében július elején összenyitják a két (járó-, illetve fekvő beteg) kasszát, a megváltozott feltételekhez igazítják a beavatkozások elszámolásához kellő pontrendszert, így a szolgáltatóknak sem lesz érdekük, hogy továbbpasszolják a betegeket.
Az egynapos műtétekhez megfelelő műszerezettségre van is szükség. A Magyar Fejlesztési Bank Rt. tavaly meghirdette az Egészségügyi Fejlesztési és Beruházási Hitelprogramot, amelyben a hitelkérelmek 70 százaléka a háziorvosi, fogorvosi és bizonyos járóbeteg-szakrendelések egészségügyi berendezéseinek beszerzésére vonatkozott. Ugyanakkor a kormány szándéka a rendelőintézetek magánosítása. Így – az ellátási kötelezettség megtartása mellett – az intézmények gazdasági társaságként működhetnének, finanszírozásuk nem függne a helyi önkormányzattól, gazdasági társaságként pedig sokkal könnyebben pályázhatnak hitelkonstrukciókra. A 25 milliárd forinttal meghirdetett, a szakrendelők privatizálását segítő hitelprogramban eddig három pályázat jutott az elbírálás fázisáig: a jelentkezők 301 millió forint hitelhez juthatnak. A befogadott pályázatok száma négy, az igényelt összeg pedig 505 millió forint – tudta meg a NAPI Gazdaság. A szaktárca és a MFB konstrukciója az év elején indult, a program célja, hogy segítse a járóbeteg-ellátó szakrendelők privatizálását a dolgozók számára. Az első pályázatok csak májusban érkeztek meg. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a hitelt nem veheti fel külső befektető, csak a munkavállalók által alakított gazdasági társaság. Az így alakult MRP-szervezet 40 százalékos tulajdoni hányadot szerezhet az önkormányzati intézményekben, ehhez legfeljebb 250 millió forintos hitelt vehetnek fel. Jelenleg Magyarországon 110 szakrendelő van, amelyeknek összesített vagyona 70 milliárd forint, így a 25 milliárdos keret elvileg fedezhetné valamennyi intézet magánosítását.
Ugyanakkor egyelőre nincs program a humán erőforrás biztosításához. Márpedig a szakrendelőknek a jelenleginél nagyobb szakmai gárdára lesz szükségük, holott egyes területeken most is szakemberhiány van. A megfelelő működtetéshez a szakemberek szerint a háziorvosokhoz hasonló praxisrendszerre van szükség.
