Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Elöljáróban mit érdemes tudni a Bayer magyarországi működéséről?
– Miközben a Bayer Hungária Kft. mindössze tizenhárom éve működik, a magyar piacon már harminc éve jelen vannak a Bayer termékei, köztük a legnépszerűbb az Aspirin. A rendszerváltást megelőzően ezen medicinákat más cégek promotálták. A támogatott készítmények piacán potenciazavarra, illetve a cukorbetegség kezelésére alkalmas medicináink és antibiotikumaink a legnépszerűbbek.
– Hogyan értékelik a már-már rendszeresnek mondható gyógyszerpiaci vitákat, a gyártók és a kormány állandósult küzdelmét?
– Először is, ez nem specifikusan magyar vagy kelet-európai jelenség. Világszerte mindenhol feszültséget okoz az egészségügy. Európában egyre magasabb kort élnek meg az emberek, növekszik az egészséges évek száma és egyre hangsúlyosabb a betegek életminősége, ehhez azonban korszerű gyógyszerek szükségesek, márpedig ezek sokba kerülnek. Ugyanakkor ezt a legtöbb országban sikerül legálisan kordában tartani, ezzel szemben a magyar kormány tavalyi beavatkozása szerintünk törvényellenes volt. Ám végül is sikerült konszenzusra jutnunk a kormánnyal.
– Önök miben látnák a megoldást?
– A Bayer egyedül, direkt módon nem nyújthat megoldást. Mi 2007 végéig vállaltuk, hogy a kasszahiányt közös teherként befizetjük, ezen időszak alatt azonban a kormánynak kell megoldania, hogy ne ürüljön ki állandóan a gyógyszerkassza. Azt azonban mindenképpen meg kell jegyezni, hogy sokat javult a helyzet az elmúlt évben. Az OEP is sokkal nyitottabb a tárgyalásokra.
– Sokszor elhangzik, hogy Magyarországon túl magas a gyógyszerfogyasztás. Ez tényleg így van a többi európai államhoz képest?
– A konkrét gyógyszerfogyasztásról nincs adatom, de a piac tavaly hat százalékkal bővült és ez bizony magasabb is lehetett volna, ha nem kerül sor az árak befagyasztására. Az unióban átlagosan 5 százalékos a piaci bővülés, ezzel szemben azt gondolom, hogy a magyar betegek továbbra sem kapják meg az elérhető legkorszerűbb medicinákat.
– Ezek szerint nem megfelelőek a Magyarországon forgalomban lévő medicinák?
– Ez is nézőpont kérdése, a nyugat-európai kínálathoz mérten egyértelműen nem, ugyanakkor a lengyelországihoz hasonlítva kifejezetten korszerűnek mondható a magyar gyógyszerkészlet.
– Szintén nem csak Magyarországra jellemző, hogy a kormány a „generikusprogram” mellett teszi le a voksát. A Bayernek mint innovatív gyárnak mi a véleménye erről? Főleg annak tükrében, hogy egyes elemzők szerint néhány éven belül a generikus szerek lesznek a piacvezető termékek.
– Ha abból indulunk ki, hogy a szabadalmak tíz évre szólnak, akkor elmondhatjuk, hogy a generikus medicinák nem a legkorszerűbbek, ezért nem lenne jó, ha átvennék a vezetést. Illúzióink azonban nem lehetnek, az FDA (az amerikai szövetségi élelmiszer- és gyógyszer-ellenőrzési hatóság) 1996-ban még 120 új gyógyszert fogadott be, míg tavaly már csak tizenhetet, ráadásul jövőre 200 medicina szabadalma jár le. Alapjaiban érthető, hogy a kormányok a generikus gyógyszerekre szavaznak, de a kutatásokhoz pénz kell, így nem szabad az egyensúlynak felborulnia.
– Mit tehetnek a gyártók?
– Egy új molekula kifejlesztése akár 1,5 milliárd dollárba is kerülhet, ugyanis a kutatások általában három fázisból állnak és sokszor csak a másodikban derülnek ki olyan nem kívánt eredmények, ami miatt leáll a kutatás és elvész a befektetett pénz. Ezzel szemben az FDA egyre több követelményt állít az új készítmények befogadásakor. Nem véletlenül zajlanak az iparágban vállalat-összeolvadások, hiszen máshogy nem képesek a gyártók a jelenlegi versenyt vállalni.
– Melyek most a kutatási trendek, illetve igaz, hogy a gyártók egyre inkább a Távol-Keletre, illetve Dél-Amerikába telepítik központjaikat, részben az olcsó munkahelyek, részben a hatalmas piac miatt?
– Ez utóbbi nem jellemző, ugyanis csak egy-két gyárnak van ezeken a területeken kutatóközpontja, továbbra is Európa, illetve Észak-Amerika a preferált terület. Ami pedig a trendet illeti, eddig a legnagyobb hangsúly a kardiovaszkuláris és a daganatos betegségek kezelésén volt – a Bayernek is ezek a preferált betegségcsoportjai. A kutatások jelenlegi állása szerint akár nyolc-tíz éven belül gyógyíthatóvá válhat a rák. Ugyanakkor továbbra is középpontban vannak az AIDS-kutatások és a nyugati világban egyre nagyobb problémát okozó cukorbetegség. És ami szintén központi kérdés, hogy ma már az elvárás az, hogy az emberek betegségük alatt is élhető életet éljenek, hogy minél kevésbé kelljen kizökkenniük megszokott életükből. Ehhez kellenek azon készítmények, amelyek minimális mellékhatással járnak.
– Tapasztalatai szerint milyen a magyarok egészségügyi állapota?
– Bár konkrét számokkal nem rendelkezem, de azt gondolom, az ellátó rendszer hibái miatt még mindig túl sokan vannak egyes betegségcsoportokban látenciában.
– A Bayernek milyen középtávú tervei vannak Magyarországon?
– Jelenleg a vényköteles és az otc-termékeket együttesen tekintve a tizenöt legnagyobb piaci részesedésű gyártó között vagyunk; természetesen ennél előrébb szeretnénk kerülni, méghozzá az első tízbe. Erre azért is van esélyünk, mert 2009-ig két új terméket vezetünk be. Ami pedig az otc-készítményeket illeti, a Roche felvásárlásával nagyon jó lett a portfóliónk, amely évek óta népszerű termékeket tartalmaz.
