Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hasonlóan 2003-hoz, tavaly is jelentős bevételkiesést könyvelhettek el a fekvőbeteg-ellátó intézmények. A teljesítményvolumen, a degresszív elszámolás okozta helyzetet súlyosbította az átlagosan 40 százalékra rúgó gázáremelés, az igénybe vett szolgáltatások árainak inflációt meghaladó mértékű drágulása, valamint több termék esetében az áfa emelkedése – mutat rá a Kórházszövetség 2005. január 2-ai állapotot tükröző felmérése. A bevételcsökkenés és a 15–20 százalékos költségnövekedés együttes hatásaként számos intézményben elindult az eladósodási folyamat: a 2004. október elején publikált felmérés szerint a válaszadó intézmények még 25, a mostani adatfelvétel szerint már csak 20 százalékának stabil a pénzügyi helyzete. A 110 intézmény közül csupán 21-ben jelezték azt, hogy kötelezettségvállalásuk nem haladná meg az egyhavi dologi kiadás nagyságrendjét, itt tehát nem fenyeget az eladósodás. A többség esetében azonban 1–3 havinak felel meg a kötelezettségállomány. A negyedévvel ezelőtti adatfelvételhez képest jelentősen nőtt azon intézmények aránya, amelyek esetében a határidőn belüli kötelezettségállomány meghaladja a dologi kiadások kéthavi szintjét, a válaszadók közül 31 intézmény van ebben a helyzetben. A határidőn túli tartozások tekintetében azonban az intézmények jóval nagyobb körének (54 válaszadó) helyzete számít kritikusnak.
Összességében 34,4 milliárd forintnyi tartozást (ezen belül 25,1 milliárd szállítói tartozás) görgetnek maguk előtt az intézmények, ami 15 százalékkal haladja meg a negyedévvel korábbi mértéket. Az összes (választ nem adók is) intézményre számolt mutató szerint 26,6 milliárd forintot tesz ki a fekvőbeteg-ellátó intézmények eladósodottságának mértéke, ami 7,4 milliárd forinttal több, mint három hónappal korábban.
Az előző felmérés arra mutatott rá, hogy az intézmények viszonylag nagy része részben létszámcsökkentéssel könnyítené helyzetét, ami azonban a minimumfeltételek teljesíthetetlenségéhez és az ellátás minőségének romlásához vezethet. Az egyetemi intézmények mindazonáltal némileg kedvezőbb helyzetben vannak a rezidensoktatás révén. A személyi kiadások a mostani adatfelvétel tapasztalatai szerint ugyanis az összkiadás 53 százalékát teszik ki, ami éves szinten 227,5 milliárd forint. A dologi kiadások emellett a kiadások közel 40 százalékát, 171,4 milliárd forintot tesznek ki.
A nehéz anyagi helyzet ellenére 41 intézményben a négy hétre szükségesnél nagyobb gyógyszerkészletet halmoztak fel, ezekben az esetekben nem volt megállapítható a magas készletszint oka. (A Kórházszövetség álláspontja szerint a négyheti gyógyszerkészlet még elfogadható, a jelenlegi rugalmas beszállítási gyakorlat azonban lehetővé teszi a heti, kétheti gyógyszerkészlettel való működést is.)
