Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Becslések szerint a magyar lakosság körülbelül 10 százaléka küzd alkoholproblémával, ám az alkoholisták és a drogfüggők 80 százaléka nem jut el a kezelésig. Sokan akkor sem fordulnak orvoshoz, ha már egészségügyi problémáik vannak, többségük csak akkor kerül szakemberhez, amikor már nagy a baj. Nincs ez másképp a mentális betegségekkel küzdőkkel sem, a látencia itt is hasonlóan magas. Ám míg az alkoholizmus Magyarországon társadalmilag elfogadott, a pszichés problémák még mindig tabunak számítanak. Egy dolgozó könnyebben veszítheti el azért a munkahelyét, ha depressziós, mint ha alkoholista lenne. A pszichés zavarok, szenvedélybetegségek koncentráltabban tetten érhetőek a vezető beosztásban dolgozók, közéleti személyiségek életében. Ezen emberek többsége azért sem kerül be az ellátó rendszerbe, mert az állami intézetek viszonyai nem megfelelőek számukra, egyebek között az anonimitás, az adekvát ellátás hiánya miatt. Még mindig nagyon kevés a magántevékenységet folytató pszichiáterek száma, ráadásul szinte ezen a szakterületen a legnagyobb a munkaerő-deficit.
A probléma megoldására hozták létre a Vas megyei Sobor településen működő, első magyarországi pszichiátriai és addiktológiai magánintézetet. A központ korszerű terápiás kezelést biztosít a szenvedélybetegségekből való felépüléshez, illetve a pszichés válságállapotok kezeléséhez, kiégési- és stresszproblémák rendezéséhez. A menedzserek kiszorulnak a jelenlegi ellátásból, hiszen nem szívesen fekszenek be egy 10 ágyas kórterembe, ugyanakkor ezek az emberek sok száz millió vagy akár milliárd forintok felett rendelkeznek, és más emberek élete, boldogulása függhet tőlük – nyilatkozta a NAPI Gazdaságnak Topolánszky Ákos fejlesztési igazgató. Márpedig számukra a pozíciójukból adódó felelősség és stressz miatt szinte elkerülhetetlen valamilyen krízishelyzet. Mint Topolánszky elmondta, ez lehet kedély- vagy pánikbetegség, szorongásos tünetek, depresszió, kiégés: az esetek nagy részében csak akkor kerülnek orvoshoz, amikor már mentő viszi őket. Ráadásul ehhez gyakran társul alkohol- vagy drogfogyasztás.
Magyarországon egyelőre nem alakult ki az a kultúra, amelyben a munkaadó figyel a dolgozók testi és lelki egészségére. Néhány kivételtől eltekintve, a munkaadók a fizetésen kívül nem biztosítanak olyan szociális vagy egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek segítenék megelőzni, feltárni, végső esetben kezelni az effajta vagy más problémákat. Európában a jelentősebb cégek bevett szokása pszichológus alkalmazása, a csoportépítő tréningeken is rendszeresen jelen van olyan szakember, aki kiszűrheti a pszichés zavarokkal küzdő munkatársakat és megfelelő segítséget biztosít, ráadásul egy ilyen „feltárás” egyáltalán nem jelenti automatikusan az állás elvesztését. Magyarországon azonban könnyen utcára kerülhet, akinek mentális problémái vannak, akkor is, ha az illető vezető képzésére, megtartására milliókat költött egy vállalat. Hatalmas a tudatlanság, akár szenvedélybetegségekről van szó, akár pszichés zavarról – mondta Dudits Dénes terápiás programigazgató. Az emberek sokszor nem veszik komolyan a problémát, sőt igazából azzal sem hajlandóak szembe nézni, hogy valami nem stimmel az életükben, de az is előfordul, hogy indokolatlanul fordulnak orvoshoz. Ezért a kezelés egyik eleme a tanulás, amely során az érintettek megismerik, hogy mi az a függőség, az egyes tudatmódosító szereknek milyen roncsoló hatásuk lehet. A kezelés egyénre szabott, de minden esetben a fő célkitűzések közé tartozik a problémák azonosítása, tudatosítása, a méregtelenítés, a szermentes boldogulás begyakorlása vagy a visszaesés-megelőzés. Mint Dudits hozzátette, természetesen az lenne a legjobb, ha az emberek már akkor hozzájuk fordulnának, mielőtt komoly a baj, de a problémák már érzékelhetőek. A prevencióval egyenértékű a rehabilitáció – ám mindkettő hiánycikk a hazai egészségügyi rendszerben. Ezért az intézet alapvetően négy terápiás programtípust alkalmaz: Burn-out (lélektani kiégés) prevenciós program, motivációs tréning, pszichoterápiás és rehabilitációs alapszintű felépülési program.
