Nap mérlege

Bejött a H&M-nek a kínai terjeszkedés

Rekord magasságokba szökött a H&M részvény árfolyama csütörtökön, miután a cég 22 százalékos nettó profitnövekedésről adott jelentést. A növekedés leginkább a kínai terjeszkedésnek köszönhető, itt nyílt nemrég a svéd ruhamárka háromezredik üzlete. Augusztus végén 170 H&M-üzlet volt Kínában, és a 2013-ban megnyitni tervezett 350 új bolt jó része is itt várhatja majd a shoppingolókat. A másik piac, ahol a cég terjeszkedik, az Egyesült Államok online ruhapiaca, amely a vezérigazgató Karl-Johan Persson szerint fontos kiegészítője a bolthálózatnak, és nagyban hozzájárul a márka tengerentúli pozíciójának erősödéséhez. A cégvezető szerint 2014-ig más piacokon be akarják vezetni az online vásárlás lehetőségét. A harmadik negyedévben a H&M profitja 4,43 milliárd svéd koronára, vagyis 690 millió dollárra nőtt, a forgalmi adót nem számolva pedig az eladások 12 százalékkal, 32,04 milliárd koronára emelkedtek. A cég szerint a teljesítményt befolyásoló külső tényezők, mint az alapanyagárak, az infláció vagy a szállítási költségek, viszonylag semlegesek voltak a múlt évhez képest. A cég jelentése szerint az eladások szeptemberben 8 százalékkal tovább növekedtek.

Az MNB két százalék feletti GDP-dinamikát vár

A magyar gazdaságban a fogyasztói infláció 2013-ban és 2014-ben is a 3 százalékos jegybanki cél alatt maradhat − állapította meg az MNB tegnap publikált inflációs jelentése. Az idén több lépcsőben megvalósuló hatósági energiaár-csökkentés rövid távon számottevően mérsékli az inflációt, ugyanakkor a monetáris politika által kiemelten figyelt, a középtávú inflációs kilátásokat alapvetően meghatározó tényezők is általánosan mérsékelt inflációs nyomásra utalnak. A visszafogott belső keresletnek továbbra is erős az árleszorító hatása, miközben az importált inflációs hatások is mérséklődhetnek. A várakozások fokozatos alkalmazkodása általánosan támogathatja az alacsony inflációs környezet fennmaradását.

Az Oracle megváltoztatta a vitorlázást

A sportvilág egyik legnagyobb visszatérésével az amerikai Oracle vitorlázócsapata megnyerte a világ legrégebbi vitorlásversenyét, a 162 éves America\'s Cupot. A szoftvergyártó és vezérigazgatója, az USA harmadik leggazdagabb emberének számító Larry Ellison csapata, amely több korábbi állomáson is rosszul teljesített és büntetéseket is kapott, a San Franciscó-i öbölben rendezett záró versenyen szinte az utolsó pillanatban előzte meg az Emirates hajóját, ezzel megvédve az amerikai csapat három évvel ezelőtti versenyen megszerzett címét. Ami viszont még fontosabb, a következő verseny rendezésének jogát is megtarthatta ezzel az amerikai cég, ez a privilégium ugyanis a győztesnek jár. Az Oracle, és különösen Ellison legnagyobb bravúrja ugyanis nem az, hogy jobb csapata van, mint más cégeknek, hanem hogy sikerült a korábban csak a gazdagok hóbortjának számító vitorlázást egy látványos, a tévében közvetített extrémsport-eseménnyé változtatnia, amelyben hatalmas katamaránok száguldoznak óránként több mint 80 kilométeres sebességgel és amit szívesen néz az átlagember is. Ez nem kis befektetést követelt, aminek eredményeként egyes kommentátorok szerint annyira drága lett a verseny, hogy azt már csak nagyon kevés cég és csapat engedheti meg magának a részvételt. Ez a regatta örökre megváltoztatta a vitorlássportot − nyilatkozta Ellison a verseny után, aki most újabb esélyt nyert arra, hogy folytassa, amit három éve elkezdett.

Bíznak az aranyban a jegybankok

Tovább növelte augusztusban aranytartalékát a török jegybank, ezzel a múlt hónapban aranyt vásárló országok listájának élén végzett − derült ki a Nemzetközi Valutaalap szerdai jelentéséből. Oroszország szintén a múlt hónapban vette a legtöbb aranyrudat december óta, így a kincstárában 1015,5 tonna arany van, míg Törökország tartaléka 487,3 tonna. A jelentésből kiderül, hogy nyolc jegybank növelte aranytartalékát, héttel kevesebb, mint júliusban. Ennek ellenére a nemzetközi szervezet szerint a jelentésből továbbra is az látszik, hogy az árfolyamesés ellenére az arany továbbra is vonzó befektetés. A világ központi bankjai 2010 óta nettó aranyvásárlók, míg korábban inkább eladóként jelentek meg a nemesfém piacán. Az arany ára ebben az évben 20 százalékot esett, az árfolyam a Fed múlt heti bejelentése után valamennyit javult, jelenleg unciánként 1300 dollár körül cserél gazdát a nemesfém. A jegybankok aranyvásárlásait árgus szemekkel figyelik a piacon, azok ugyanis komolyan befolyásolhatják a világpiaci árat.