Az uniós állampolgárok elsősorban munkavállalás céljából költöznek másik tagországba és korántsem az előnyösebb szociális ellátásokért, amint azt korában feltételezték − áll az Európai Bizottság (EB) e héten közzétett jelentésében. Mint az EB szociálpolitikáért felelős tagja, Andor László hangsúlyozta, az úgynevezett társadalombiztosítási turizmus se nem széles körű, se nem rendszerszerű. A jelentéssel Brüsszel hozzá akar járulni a több tagországban − legfőképpen Nagy-Britanniában − kiújult, az alapvető uniós jogokról, így a szabad költözés jogáról szóló politikai vitához. Bécs, Berlin, Hága és London szigorúbb szabályozást sürget a \"tb-turizmus\" visszaszorítására, ám az EB arra hivatkozik, hogy az általános becslések nem indokolnak szigorítást. Ehhez most a jelentés adatokra támaszkodó érveket szolgáltat − egyebek közt kimutatva, hogy a bevándorlók által befizetett adók 37 százalékkal haladják meg a segélyként vagy ellátásként nekik kifizetett összeget.
A költözés fő motivációja a munkakeresés, illetve a munkavállalás − húzza alá a bizottság −, az uniós belső migránsok életkoruknál fogva jutnak nagyobb eséllyel munkához, mint a vendéglátó országok polgárai. A legtöbb tagállamban a bevándorlók nem élnek intenzívebben a tb-előnyökkel, mint a hazaiak, jóllehet bizonyos ellátásokra éppen migránsként szereznek jogosultságot. Bár az EU-s belső migránsok aránya 2003−2012 között megkettőződött, az egész népességben még mindig csak 2,6 százalék − megjegyzendő, erre az időszakra esett a közösség keleti bővítése, illetve az eurózóna adósságválsága is. Gyarapodott a munka nélküli migránsok száma is, de sokkal lassúbb ütemben: a tíz év alatt 0,7-ről 1 százalékra nőtt az arány. Ezeknek az állástalanoknak azonban a 71 százaléka nyugdíjas, diák vagy munkakereső, akiknek a 79 százaléka gazdaságilag aktív háztartásokban él. A bevándorlás mértéke természetesen összefügg az adott ország gazdasági helyzetével: Spanyolországba vagy Írországba kevesebb uniós állampolgár érkezett, Dániában, Ausztriában és Németországban viszont megnövekedett a számuk.
Brüsszel igyekszik az adott jogi eszközökkel megakadályozni, hogy a tagállamokban diszkriminálhassák az uniós belső bevándorlókat, de figyelmeztet a politikai veszélyekre is, miután több tagországban erősödtek a bevándorlásellenes pártok. A britek kétharmada gondolja úgy, hogy szükség van a bevándorlás szigorítására, miközben már folyik az új törvény vitája. Többségük attól tart, hogy az egészségügy, az oktatás, a lakhatás és a jóléti rendszer látja kárát a bevándorlóknak. A megkérdezettek 74 százaléka pedig aggódik amiatt is, hogy jövőre a brit munkaerőpiac megnyílik Románia és Bulgária előtt.
