A magyarországi gazdasági helyzetet és üzleti környezetet valamivel jobbnak ítélik meg a tavalyinál a befektetők, ám még mindig a borúlátó válaszok vannak túlsúlyban − derül ki a Német−Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tegnap bemutatott 2013-as konjunktúrajelentéséből. A felmérés eredményei arra utalnak, hogy a gazdasági aktivitás 2013-ban is gyenge maradhat, ami tükröződik a beruházási és foglalkoztatási tervek visszafogottságában is, ráadásul regionális összehasonlításban is átlagon aluliak a hazai gazdasági helyzetre vonatkozó céges vélemények. A befektetői hangulatindex javult, értéke a tavalyi −11-ről −5-re emelkedett, ami megegyezik a 2010-es értékkel, viszont elmarad a 2011-es 19 ponttól, illetve jelentősen meghaladja a 2009-es −35 pontot.
A térség más országaival összehasonlítva Magyarország többnyire csak átlagos eredményt tud felmutatni az üzleti környezetet jellemző tényezők terén. A régió tizenöt államával összehasonlítva a konjunktúrakilátásokat illetően átlag alatti a magyar teljesítmény, a beruházási és foglalkoztatási szándékok tekintetében Magyarország a sereghajtók közé tartozik.
A tizenhat ország több mint 1600 vállalatvezetője szerint Lengyelország kínálja a legvonzóbb beruházási környezetet a régióban − ezzel Csehország, amely az eddigi hét felmérésben az első helyen szerepelt, a második helyre csúszott vissza. Magyarország a 10. helyre lépett a tavalyi 13.-ról, míg a korábbi években rendre az 5. és a 10. hely között végzett.
Visszatérve a hazai helyzetre, a vállalatok közel harmada a beruházások csökkentésére, negyede pedig növelésére készül. Utóbbiak között főként a 250 főnél többet foglalkoztató, magas exporthányadú feldolgozóipari cégeket találni. Az összességében gyenge beruházási kedv persze érezteti hatását a foglalkoztatáson is, 2010 óta először kerültek többségbe (22 százalék) az elbocsátást tervező cégek a bővítéssel számolókhoz (20 százalék) képest.
A munkajog rugalmasságának megítélése viszont javult, a tavalyihoz képest a felére csökkent az elégedetlen vállalkozások aránya, így régiós összehasonlításban Magyarország a 4. helyre jött fel − értékelte Dirk Wölfer az új munka törvénykönyvének pozitív hatásait. A munkavállalók képzettsége, termelékenysége és motivációja, valamint a beszállítói háttér idén is túlnyomóan jó minősítést kapott, ez a terület évek óta viszonylag stabilan jó véleményeket érdemel ki a vállalatoktól.
Bár kismértékben nőtt az elégedettség több, az üzleti környezetet jellemző tényezővel, továbbra is az elégedetlen válaszok dominálnak a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, a jogbiztonság, az adórendszer, a közigazgatás, a közbeszerzések átláthatósága vagy a korrupció tekintetében. A kormány munkájának megítélése javult, 10 százalék tartja jónak, 34 százaléka kielégítőnek, 43 százalék pedig rossznak a kabinet teljesítményét − 2012-ben rendre 8, 16 és 58 százalék volt ez az arány.
