A brit kormány azzal vádolja Argentínát, hogy gazdasági blokáddal próbálja térdre kényszeríteni a Falkland-szigetek lakóit, miután elvesztette a 30 évvel ezelőtt kezdődött háborút a szigetcsoport megszerzéséért. A falklandi zászló alatt érkező hajók nem köthetnek ki az argentin kikötőkben, illetve a latin-amerikai Mercosur szabadkereskedelmi övezethez tartozó országok kikötőiben. Eközben Buenos Aires a térség militarizálásával vádolja Londont, amely az Atlanti-óceán déli részén állomásoztatja a Royal Navy legújabb hajóját. A BBC helyi tudósítója szerint mindez azt bizonyítja, hogy bár egy újabb katonai konfliktus kirobbanása kizárható, a felek gazdasági-diplomáciai eszközökkel vívják tovább harcukat a szigetekért. A 74 napos háborúban − amely azzal kezdődött, hogy az argentin hadsereg 1982. április 2-án megszállta a területet − 650 argentin, 255 brit katona és három falklandi civil vesztette életét.
Cristina Kirchner argentin elnök sajátos pacifista politikájának köszönhetően az ország hadserege ma olyan gyenge, hogy helyi szakértők szerint legfeljebb kisebb incidensek megvívására képes. A hadügyminisztérium 30 éve a GDP három százalékával gazdálkodhatott, ami 2010-re 0,9 százalékra csökkent. Ennek 80-90 százaléka a tisztek bérére és a leszerelt katonák nyugdíjára megy el. A harckocsik és a repülőgépek az elöregedés, illetve a karbantartás hiánya miatt nem hadra foghatók. Az Argentína kétszáz éves fennállását ünneplő katonai parádén 2010-ben nem indították el tankokat, mert attól tartottak, hogy a pár száz méteres út alatt lerobbannak. Az elmúlt 11 évben 15 argentin harci repülő zuhant le − egy elkeseredett argentin politikus szerint a gépeken legfeljebb kamikazénak lehet kiképezni a pilótákat.
A hadsereg elgyengítését kifogásoló szakértők viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a megfelelő katonai erő hiánya miatt az ország északi részén tarthatatlan állapotok alakultak ki. A kábítószer-kereskedők, a csempészek és a fegyverüzérek háborítatlanul folytathatják bűnös tevékenységüket.
