Az internetes vásárlás hozhatja el a következő nagy átrendeződést a műkereskedelemben - állítja egyre több szakértő, hivatkozva a bankolás, a könyv- és zenevásárlás terén kialakult, az általában vett kiskereskedelemre is mindinkább átterjedő trendre. Az online világban a nagy nemzetközi szereplők közül eddig inkább az aukciósházak jelentek meg - megengedve a netes licitálást -, de náluk sem tölt ez még be meghatározó szerepet: a Christie's tavaly összesen mintegy 114 millió dollár értékben adott el így műtárgyakat, ez az összforgalmának alig 3 százalékára rúg. A galériák világában jellemzően a tájékozódást szolgálta eddig a netes jelenlét, az értékesítés ritkán került át a virtuális világba - ez most azonban megváltozhat, legalábbis ezt remélik a január 22-én induló VIP Art Fair életre hívói (Napi Gazdaság, 2010. augusztus 23.).
Az új modern és kortárs nemzetközi vásár azzal emelkedik ki a művészeti vásárok sorából, hogy kizárólag a virtuális világban rendezik meg, nagyon is valóságos vevőknek. A VIP megjelölés kettős értelmű: hivatalosan a Viewing in Private rövidítése, de természetesen benne van a megszokott Very Important Person, azaz nagyon fontos személyiség is - jelen esetben azok érezhetik magukat VIP-nek, akik birtokába kerülnek egy a vásárhoz csatlakozott galéria által kibocsátott, vásárlásra is jogosító kártyának. Az érdeklődők ennek hiányában is nézelődhetnek a kínálatot bemutató oldalon (www.vipartfair.com) - regisztrálniuk azonban ehhez is kell -, sőt a kezdő gyűjtőket sem riasztják el a szervezők: akinek még nincs bejáratott galériás kapcsolata, így kártyához sem jutott, az belépőjegy megvásárlása után válhat nézőből vevővé (a szervezők közleménye szerint ez a január 30-áig nyitva álló online vásár első két napjára napi 100 dollár, utána napi húsz dollár).
A James és Jane New York-i műkereskedők által életre hívott portál egyfajta online vásárcsarnok, ahol a részt vevő galériák saját felületet bérelhettek, mérettől függően 5-20 ezer dollárért (ez jóval kevesebb egy átlagos vásár összköltségénél). Háromféle virtuális kiállítóterembe lehetett nevezni: a Premierbe kerültek a több művet prezentáló ismert vezető galériák, a Focusba az egyetlen művészt felvonultatók, az Emerging nevű kiállítófelületet pedig a feltörekvő művészekkel foglalkozóknak tartották fenn. Ezen túlmenően az egyes galériák a saját online "belső termeikben" kérésre további műveket is bemutathatnak - a látogatók ugyanis kártyájukkal vagy jegyükkel a galériák chatszobájába is bejuthatnak, utána pedig akár telefonon vagy skype-on is elmélyíthetik a társalgást.
A vállalkozás beindításakor nyilvánvaló volt, hogy a siker attól függ, milyen galériásokat nyernek meg rá és azok milyen műveket tesznek ki online "standjukra". A 139 résztvevő végső listája impozáns, a nemzetközi kortárs nagyágyúk közül ott lesz a Gagosian, a White Cube, a Hauser & Wirth, kínálatukban pedig felsorakoznak a kortárs piac húzónevei Francis Bacontől Damien Hirsten és Anselm Kieferen át Takashi Murakamiig. A látogatók a bejelentkezés után először a vásártérképen találják magukat, onnan klikkelhetnek be az egyes galériák felületére, de kereshetnek a galériák, illetve a művészek neve vagy akár az egyes műfajok szerint is - a VIP-kártyák birtokosai pedig akár az árlisták alapján is elkezdetik a válogatást.
