Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jobban állta a globális gazdasági válságot a műtárgypiac akár ahhoz képest, amire számítani lehetett, akár más gyűjtői területekkel, illetve luxusjavakkal összehasonlítva - ez a végkövetkeztetése annak a jelentésnek, amelyet a világ egyik legfontosabb művészeti vásárát működtető TEFAF (The European Fine Art Foundation) adott ki az idén március 12-21. között megrendezett eseményhez kapcsolódva. A Nemzetközi műtárgypiac 2007-2009, műkereskedelmi trendek a globális recesszió idején című elemzést Clare McAndrew műtárgypiaci közgazdász, az Arts Economics alapítója állította össze; alapállítása szerint azzal párhuzamosan, ahogy a recessziós gazdasági feltételek számos országban a jövedelmek csökkenéséhez vezettek, úgy szűkült a luxustermékek kereslete és fogyasztása. Erősítette ezt a trendet az is, hogy csökkent a nemzetközi standard szerinti vagyonosok, vagyis az egymillió dollárnál nagyobb értékű befektetési eszközzel rendelkezők száma, és akik megmaradtak ebben a táborban, azok is visszafogták kiadásaikat. A megfontoltabb költekezés azonban sokkal jobban sújtotta a drága autók, a jachtok vagy a magánrepülőgépek piacát, mint a műkincsekét - állítja adataira támaszkodva a jelentés. A vagyonosok olyan vásárlási lehetőségeket kerestek a nehéz időkben, amelyek hosszabb távú értékmegőrzést jelentenek, ez pedig igencsak kedvezett a műtárgypiacnak, amelyet sokan fedeztek fel hasznos alternatív befektetési lehetőségként is.
A luxuscikkek, ezen belül a műtárgyak megvásárlásának körülményei is megváltoztak. A tehetős vevőket inkább az motiválja, hogy valódi és tartós értéket kapjanak a pénzükért, semmint hogy megfeleljenek a divatnak, emellett pedig sokkal diszkrétebbek lettek költekezéseikben. A hivalkodás kiment a divatból, legyen szó akár arról, hogy mit vesz meg valaki, akár arról, hogy milyen körülmények között - emelte ki a tanulmány. Szerencsésen alakult a műtárgypiac szempontjából a recesszió földrajzi eloszlása is: alig vagy egyáltalán nem érintette azokat az országokat, amelyek amúgy is egyre látványosabban jelentek meg ezen a területen az elmúlt években, és vagyonos rétegeik a válságban is erősödtek - elég Indiára vagy Kínára gondolni.
Bár a gyűjtők nagyobb részét még ma is az esztétikai, intellektuális vagy történelmi okok motiválják - véli a jelentés -, sokan tapasztalhatták a válság éveiben, hogy művészeti befektetéseik értéknövekedése nemcsak az inflációt haladta meg, hanem más típusú, pénzügyi vagy ingatlanpiaci befektetéseiknél is jobban teljesített.
